106. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Németország elsõ asszonya

Az imperialista Németország meg lehet elégedve a császárnéjával. Ez azután asszony: igazi német asszony. Az ezüstlakodalmon csakugyan az övé minden dicsõség. Ódák dicsõítik a kiváló asszony tevékenységét és - termékenységét. Nem habozott és nem gondolkozott beteg, modern módon e fejedelmi nõ. Vezette a háztartást, és szaporította a Hohenzollerneket. Férje mintaképül állította minden német nõ elé. Baj volna azonban, ha a német nõk csakugyan mind mintaképül választanák a jubiláris császárnét. Nem férnénk el Európában a németektõl.

II.

Madame Le Bargy

Madame Simone Le Bargy a párizsi Gymnase-színház G. Kertész Ellája. Õ játszotta a nagy nõi szerepet a La Rafale-ban, melyet Baccarat-nak neveznek nálunk. Kétszázadik elõadása felé tartott Henri Bernstein darabja. Talán még kétszázötven elõadást is megért volna. Ám Simone Le Bargy gondolt egyet, s otthagyta a Gymnaset, mint Szent Pál az oláhokat. Londonba ment talán vendégszereplésre vagy Amerikába. Megpróbálták a szerepét mással játszatni. A vége az lett, hogy a La Rafale-t le kell venni a mûsorról. Mióta Simone Le Bargy elment, félannyi a színház bevétele esténként. Henri Bernstein káromkodik és sír: nincs segítség. Valami azonban nem jut az eszébe természetesen. Hogy színpadra dolgozó írónak utálnia kell magát.

Íme a színpadi író értéke: egy szoknya, melyben véletlenül Simone Le Bargy van.

III.

A nagy Galeottó

Valahol Felsõmagyarországon történt néhány hónappal ezelõtt. Most ugyanez a tragédia zúgott le a Bihar megyei Belényesen. Az asszonyról a nagy Galeottó suttogni kezdett. A férj halálba kergette a gyanúsított asszonyt. Ekkor a férjet kezdte mardosni az önvád s halálba ment õ is. Ne tessék ezért a nagy Galeottót szidni. Ne tessék e szomorú tragédiákhoz eleven bûnbakokat keresni. E tragédiákért az áldozatok a felelõsek. Õk, akik gyöngék vonzalomban és hitben. Õk pedig meglakolnak a legnagyobb árral: a halállal.

Budapesti Napló 1906. február 27.

Pont