108. CSERELEÁNYOK

- Bemutató előadás a Király Színházban -

A Folies Caprice emeleti terme, a magyar Casino de Paris, beköltözött a Király Színházba. Álmélkodva tapasztaltam ezt meg én, aki ezidõszerint éji és lump életet élek. Operett-színházakba nem szívesen járok, s dühösen mentem ma a Király Színházba. De hogy elmentem, nem bántam meg. Ilyen budapesti operettet, mint az Ordonneau-Clerice-operett, még nem írtak magyar írók.

Megmagyarázzuk a rejtelmet. Párizsban meghalt az operett. Londonnal, Berlinnel sõt Béccsel kell birkózniok azoknak, kik azt hiszik, hogy az operett-leányzó csak aluszik. Ordonneau és Clerice csináltak tehát egy Párizsba oltott angol operettet Lincke-hatásokkal s bécsi ostobaságokkal fûszerezve.

Itt tehát sokszoros devalváció történt. Ezt a devalvációt hihetetlenségig fokozta a fordító. Mit mondjak? Az operett legszellemesebb száma a Tátra-orfeum sanzonett-stílusának a csúfolása. Amit azonban - és sokat - a Casino de Paris-ból hoztak át, azt a Casino de Paris-ban jobban csinálják. A kánkános mozdulatokat, niggertáncokat, budapesti betyárságokat és a többit. Aztán a budapesti pocsolya jelszavai: „Pipi”, „Zsiga”, „Szép ember”, „jöjjön be ember”, „bukom rá”. Nagyon mulatságos és budapesti operett ez.

Két, internátusbeli fehér leány megszökik, de a nevelõintézetben helyetteseket hagynak - a helyettesek: egy kokott és egy - matróz. Míg ez kiderül, sok inzultus éri a közönséget. De legalább Clerice néha - francia. Félmuzsika, sõt fertály-muzsika amit ad, de néha megembereli magát a francia epigon. És mert reminiszkál és mert svihákoskodik, és mert Budapesten vagyunk: sok szám lesz népszerû a Csereleányokból.

A színház elegáns volt, mint mindig. Sokat költhetett kiállításra, és sok olyan ötletrõl gondoskodott, mikrõl azt hitte, hogy - ötlet. A szereplõk közül Kazal Birit, Medgyaszayt, Szentgyörgyi Lenkét, Sziklaynét, Erdeyt, Sziklayt és Horváthot említjük meg. Telt ház, és elég taps. Egy tizenegy óráig tartó darabhoz a kritika miatt talán nyilvános fõpróba is illenék? A Király Színház talán tarthatna udvariasabb személyzetet is! Ma többen panaszkodtak effelõl.

Budapesti Napló 1906. március 1.

Dyb