121. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Ballagi publicistái

Az Akadémia pálmáját s a hatezer koronákat ki érdemli meg? Ballagi Aladár s az Akadémia nem tudtak választást tenni: nagyon sok az érdemes. Ellenben Arbuez magyar védõje, a Bloch-fiú, összeállított egy névsort. Sajnáljuk, hogy e névsorba kiváló emberek is bele­kerültek. Tudod-e hát hazám, kik a te nagy publicistáid? Hát a Moldoványi Gergelyek. Aztán Kautz Gyula is az. Mindenesetre egytõl-egyig Krisztus valamelyik egyházához tartozik. Erre különösen szokott vigyázni Ballagi Aladár. Még Tóth Béla is publicista. Ez a vén locsogó, aki agyának bomlását eredetiségként szerepelteti. Pár évvel ezelõtt átkozta Magyarországot, s ki akart vándorolni. De most hûséges és harapós nacionalista. Ellenben nem publicisták: Kossuth Ferenc, Vázsonyi Vilmos, Beksics Gusztáv, Vészi József, dr. Hertzka Tivadar, Ignotus, Eötvös Károly, Mezei Ernõ, Jancsó Benedek. Még talán folytathatnók. Gratulálunk a szerencsé­seknek, kik Ballagi publicistáinak névsorából kimaradtak.

II.

Székelyudvarhely szenzációja

A székelyudvarhelyi ev. ref. kollégium diákjai vétkeztek. Koalíciós hazafiak belebiztatták õket tüntetésekbe. A fiatal diákok zárat törtek, szöktek, sztrájkoltak, föllázadtak. Hiábavaló volt a tanárok minden humanizmusa. A diákokat vendégelték, izgatták, bujtogatták, s hogy sztrájk­nyelven szóljunk: végül is kiemelték Székelyudvarhelyrõl majdnem az egész hetedik osztályt. Elmentek a fiúk Hajdúböszörménybe s másfelé. Tehát olcsó mártíriumra neveli a mi diákjainkat a klerikális nacionalizmus. Milyen férfiak lesznek ezekbõl. Aláírjuk szószerint egy székelyudvarhelyi újság sorait: „Rendkívül feltünõ az, hogy az egyenességet, határozottságot elveinél és hagyományainál fogva érvényesítõ „magyar hit” neveltjeiben nincs semmi nyiltság, semmi õszinteség, semmi határozottság. Szánalmasan vacillálnak napról-napra, sõt órákról-órákra. Ezek a fiúk vagy született jellemgyöngeségben szenvednek vagy idegen befolyás alatt állanak. A jellem elõbb említett degeneráltságát nem észlelte a tanári kar, nincs tehát más megoldása a rejtélynek, mint az, hogy idegen kezek rángatták õket ide-oda. Hazafi érzésüknek üstökét ragadták meg ezek a lelketlen kezek, és rángatták a dolgokat még mérlegelni nem tudó ifjakat jobbra-balra, míg végre kirántották õket a Székelyföldrõl, hogy aztán elsirathassák, mint mártírokat.”

III.

A Potemkin

A Potemkin megint híreket küld a világnak. Smidt hadnagy kivégeztetése megint lázadóba hozta a hires hajót. Amennyi erély van a cári hatalomban, segít a Potemkin baján. Elsülyeszteti a fatális és veszedelmes hajót. Így aztán nem lesz több lázadás. Potemkint Potemkin-módra legyõzni: ez a cári rendszer.

Budapesti Napló 1906. március 23.

Pont