170. NAGYON FURCSA ESETEK

I.

Clemenceau Budapesten

Szegény Clemenceau, kinek nagyon sok baja van, mióta miniszter, eljött egy kicsit Budapestre. Valamikor tudniillik, életének egy még bajosabb korszakában írt egy szomorú darabot s ezt most színre hozatta a budapesti Nemzeti Színház. A darab tartalma az, hogy csak az az ember boldog, aki nem lát. Szigorú inkognitóban végighallgatta darabja budapesti elõadását Clemenceau s a szegény francia miniszter még levertebben utazott vissza Párizsba, mint jött. E sorok írójának a következõket mondta a pályaudvaron:

- Ha megválok a miniszterségtõl, újraírom ezt a darabot. Most látom, hogy a boldogsághoz nem elég, ha valaki nem lát. A budapesti Nemzeti Színház mûvészei meggyõztek arról, hogy szükséges: az ember ne is halljon.

II.

Doktor Echt fölfedezése

Német tudományos körökben sok szó esik mostanában egy német tudósnak, doktor Echtnek fölfedezésérõl. Ez a doktor Echt azt állítja, hogy az újfajta magyar sovinizmus - germánizmus. Adatokkal bizonyítja, hogy a türelmetlen és tudománytalan sovinizmust Magyarországon sváb származású újmagyarok propagálják. A tiszta vérû magyarok s egyéb megmagyarosodott fajták fiai sohase voltak ilyesmire képesek. Doktor Echt érvei - be kell ismernünk - igazán frappánsak. A pángermánok nagyra vannak vele, hogy voltaképpen a vad, magyar nacionalizmus is - német.

III.

Távirat Pekingbõl

A Pekingbõl kiküldött s idegen országok alkotmányait tanulmányozó kínai deputátusokat Londonban egy távirat várta. A távirat így szólt:

„Eddigi utasítással szemben Oroszország helyett általános választói jog Magyarországon tanulmányozandó.”

Szegény deputátusok két nap óta a térképet tanulmányozzák Londonban, s hisszük, hogy copfos, de nagyon elõkelõ vendégeket kap néhány nap múlva a magyar fõváros.

Budapesti Napló 1906. május 6.

Ódi