174. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Gary száz favágója

Indiána õserdejében dolgoznak a fejszék. Száz favágó bevette magát a rengetegbe. A száz favágó várost alapít. Várost a Michigan partjára. Ha kész lesz az irtás, jön egy óriási gyár. Egyelõre tizenötezer munkással. Egyszerû emberek a száz favágó. De nemes vágy és büszkeség az. Kezeikben szaporán sújt a fejsze. Bölcsõjét faragják egy nagy darab modern életnek. Egy Európa-szédítõ nagy városnak Romulusai és Remusai õk. Egy új San Franciscónak. Mert mindent tud eleve a száz favágó. Néhány év múlva már százezer lakója lesz a városnak. Néhány évtized múlva néhány százezer. Garynak fogják keresztelni. Így alapítanak várost Amerikában. Ilyen nagyszerû az emberi elme és bátorság ott, hol a dolgokba nem avatkoznak bele átélt, babonás, régi, mafla századok. Azonban a Michigan esténként nevet, mikor nagy arcát a szél fölborzolja. Talán így gondolkozik: ha egyszer megmozdul itt is a föld, majd benézek én is áradatommal a városotokba, száz favágó.

II.

A nyári Budapest

Jön, jön a nyári Budapest. Nem lesz Operaház. Nem lesz Nemzeti Színház. Politika is kevés lesz. Jókedv üt szét a savanyúság, nagyképûség és szellemtelenség e szent metropolisában. Megtetszenek majd rajta azok a szépségek, miket le nem szedhettek róla ostoba kezek. És ami fõ, nagyon sokan elutaznak Budapestrõl, ahol tudvalevõen Európa egyik legkellemetlenebb városi típusa él ezernyi válfajban. Valóban Budapestnek egyetlen enyhítõ körülménye - a nyári Budapest.

III.

A nagyravágyó japán

Tehát Japán testben is nõttetni akarja apró embereit. Ha akarja, sikerülni fog ez neki, Mert nincs benne semmi lehetetlen. Egyszerû mezei virágból csinálták a pompás és ezer gazdagságú krizantémot. Fáikat, virágjaikat boszorkányos tudománnyal törpítik vagy szökkentik. Valósággal bûvészek módjára parancsolnak a virágoknak. Csak ilyen képességû náció veheti a fejébe, hogy no most már az utánunk jövõ japánok nem lesznek alacsonyak. Végre is csak az életmód, táplálkozás és a többi nevelõ nagy dolog szabályozó módjának titkát kell kifürkészni. Lehet, hogy ez nem is olyan nagy titok.

Budapesti Napló 1906. május 12.

Pont