80. „ITE MISSA EST”

(Párizsi jegyzetek)

I.

Rendõr a templomban

A St. Sulpice-templomban hajnali misére gyûl a nép. S ez a nép alig harminc ember, holott azt kellene most megmutatni, hogy Franciaország Rómának ad igazat. S a csöndes, misztikus templomba íme dölyfösen, de illedelmesen belép a rendõr Franciaország nevében. Másfélezer esztendõ óta e földön mindenki tudja, hogy a mise - mise. Ez a rendõr most azt mondja, hogy itt most népgyûlés van. Népgyûlés, amelyet nem jelentettek be. S a rendõr elõveszi a ceruzáját s írja:

„Egy komédiás-ruhás férfiú halkan motyogott az egybegyûltek elõtt. Különféle s nem mindig érthetõ szavakat mondott. Ilyeneket például: Dominus vobiscum, Ite missa est stb. A hallgatókat nem izgatta föl láthatóan a komédiás-ruhás férfiú beszéde. Egy óráig tartott körülbelül a törvénytelen gyülekezés.”

E rémítõ jegyzetekbõl hivatalos rendõri jelentést csinált a tudatlan vagy nagyon is tudatos rendõr. S õ, a jámbor, nem is sejtette, hogy mit mível. Rendõri jelentés egy misérõl. Talán pontot se tett a végére a nem nagyon írástudó rendõr. S mégis egy világ halt meg a St. Sulpice-templomban.

II.

A pápa és a börze

Montagninit, a pápa kiutasított követét, legjobban a Rothschild-bank sajnálja. A Monseigneur nemcsak azért volt itt, hogy a francia katolikusok lelkét megmentse. De játszott a börzén a pápa megbízásából s a Rothschild-bank közvetítésével. Mivel X. Piusnak már elfogyott az a félmilliója, amit a lutheránus Vilmos császártól kapott. Senki itt Franciaországban, ahol a midinette-ek is játszanak a börzén, ezért nem haragszik. De azt sokan furcsállják, hogy a pápa éppen akkor játszott baisse-re, mikor engesztelhetetlen választ küldött Franciaországba. Még a legkatolikusabb francia kispolgár is háborog a pápa ellen. Hogy lehet a csalhatatlan X. Pius ilyen rossz üzletember? Hát komolyan hitte, hogy az õ üzenete fölforgatja Franciaországot s minden francia papír hanyatlani fog? Ez olyan ügyetlenség, amit a legvadabb klerikálisok se tudnak menteni. Mert elvesztheti valaki a lelki üdvösségét, de ezt könnyen vissza is szerezheti. De, hogy a pénzét vesztegesse valaki olyan könnyen, mint õ szentsége: ez sok. S gúnyosan száll Szent Péter utódja felé a párizsi esprit:

- Öreg, öreg, a börze nem - mennyország.

III.

A hõs papok

A nacionalista és klerikális sajtó hivalkodik, hogy vannak még hõs papok. Hõsök, akik mártírok nem lehetnek az Állam ravaszságából. Ezek a hõs papok egyre hirdetik, hogy nem ijednek meg a bilincsektõl. Egészen bizonyosak tudniillik, hogy bilincseket nem raknak rájuk. De attól igenis félnek, hogy be kell rukkolniok katonáknak. S szörnyû igazságokat mondanak a militarizmus ellen. A militarizmus ellen, melynek mindenütt az egyház a szószólója. Mert nem jó volna a fõtisztelendõ uraknak Marokkóban például, ha kell, hõsködni. Kényelmesebb dolog ez az oltár mellett s a jámbor hívõk hatalmas alamizsna-pénzébõl. Hervé, az antimilitarista szocialista vezér ujjonghat. Ime, onnan kapott segítséget, ahonnan a segítséget nem is várta.

(Párizs, december 15.)

Budapesti Napló 1906. december 19.

A. E.