60. A MAKRANCOS HÖLGY

Shakespeare klasszikus vígjátéka nagyszámú közönséget vonzott a színházba. Audran-operett után Shakespeare-darab, s mindkettő telt ház előtt - eléggé érdekes tünet.

A tegnapi előadás egyébiránt tűrhető volt. Az elért sikerben Komjáthynak (Petrucchio) volt nagy része. Kinek tagadhatatlanul helyes felfogású játékán egy nagy hisztrió művészetének hatása látszott meg: a Salvinié. - Dicséretére szolgáljon, hogy nagy mintaképe után a sikerben saját egyéniségének és tehetségének is része volt, s szép alakításával méltán rászolgált az elismerés tapsaira.

Katalin szerepében Komjáthyné ambiciózus törekvéssel játszott. Úgy őt, mint Komjáthyt virággal és koszorúval lepték meg tisztelői. Grunnió szerepében Sziklay Miklós művészi alakítást nyújtott. Sziklay talentumos, öntudatos művész, akit helytelenség volna bohóc­szere­pei után megítélni. Nemcsak nevettetni, de gyönyörködtetni is tud ő. Kisebb szerepeikben T. Halmy Margit, Szentes, Ódry érdemelnek még elismerést.

Debreczeni Hírlap 1899. január 26.

(a-e.)