220. PÁRIZS ÉLNI KEZD

Hűvös szeptember, forró szezon - Kastélyélet és érték-cserék - A szép Oterót elítélték - Madame Hanako és társulata - Mi volt a japán-orosz háború oka? - A háború és a szezon

(Párizsi levél)

Hûvös a szeptember s Párizs az idén hamarabb kívánta meg önmagát. Hazajött mindenki vagy majdnem mindenki, aki számít. Még azok is itt vannak, akik októberre kastélyaikba készülnek. A boldogok, akiknek kastélyaik vannak vagy legalábbis kastélytulajdonos barátaik. Szüret, vadászat s mindenféle ünnep lesz a falusi kastélyokban. Párizs pedig lázzal, kedvvel, új lázzal, új kedvvel kezdi meg, amit abbahagyott.

Szeptember vége az értékcserék komoly-víg dátuma. A nyári hírességek helyet adnak a télieknek. A nyári szenzációkat kicserélik a súlyosabb és megírottabb szenzációk. Tegnap még hasábokat írtak a lapok egy szatírról, aki két fiatal leányra tört a Bois-ban, ma ez a szatír háromsoros hírben nyer elintézést. Tegnap még pikáns hír volt, hogy a szép Oterót a bíróság százötven frankra ítélte, mert automobiljával elgázolt egy biciklistát. S milyen érdekes ember volt az az ügyvéd, aki a bíróság elõtt így szólt:

- Én nem kérnék ennyi kártérítést Oterótól, ha engem gázolna el. Nekem elég volna egy mosolya, egy komoly mosolya.

Meghiszem azt, de a szép Otero nem százötven frankért adja a - komoly mosolyokat.

A nyári színházak is csuknak, hûvös van. A nagy és nagyzoló színházak pedig kürtölik a téli programot. A nyári truppok közül csak egy japán színész-trupp van még divatban. Pedig ez a trupp már régen játszik Párizsban: a Madame Hanako társulata. Egy kis színházban játszanak mindig telt ház mellett. Legújabb darabjuk Otake és Joshito, különös kis nippon dráma. Nem annyira Hanako tetszik a közönségnek, mint egy férfiszínész. Persze Párizsban mindenki tudni véli, hogy ez a színész az életben is partnere a japán Réjane-nak. Párizs az ilyet hamar kikutatja s mikor Szada-Jakko, a japán Sarah Bernhardt játszott Párizsban, az újságok nem nyugodtak addig, míg ki nem sütötték, hogy Szada-Jakko barátja nem kisebb ember, mint a szentpétervári japán követ. Most már ebbõl azt is tudják utólag Párizsban, mért tört ki a japán-orosz háború. Szada-Jakko hazament Japánba s a követ úr mellette akart lenni. Tehát addig intrikált, míg kitört a háború, s õt visszahívták.

Egyébként pedig Marokkó puskaporos levegõjébõl semmi sem vegyül a párizsi atmoszférába. Ebben a városban a Commune alatt is úgy éltek és mulattak, mint máskor. Nehéz az élet, de szép s Párizs minden szezonban úgy kezdi újra az életet, mintha ez volna az utolsó.

Budapesti Napló 1907. szeptember 25.

Brown