31. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

A Boszorkány-sziget

Boldog népeknek nincs történetük, nekünk magyaroknak roppant eseményes történetünk van. Ebbe beletartozik az is, hogy mikor Franciaországban az enciklopédisták készítették elõ a nagy forradalmat, Szegeden úgy égették a boszorkányokat, mint a hernyót.

S most Szegedrõl azt jelentik, hogy dr. Lázár György polgármester a Dugonics-Társaság elnöke a Társasághoz indítványt adott be. Azt ajánlja, hogy a mindjobban pusztuló híres Boszorkány-szigetet, ahol a XVIII. század közepén borzalmas boszorkányégetési jelenetek folytak le, kétezer korona költséggel emlékoszloppal jelöljék meg. És ezt az indítványt néme­lyek bizarrnak, a barbársággal eldicsekvõnek tartják. Holott nem az, mert ha a Boszorkány-szigeten egy Voltaire élt volna a XVIII. században, bizonyosan ezt jelölné meg emlékoszloppal Szeged. Mivel azonban a Boszorkány-szigeten boszorkányokat égettek, s valamire való népnek nem szabad múltját elfelednie, hirdesse idõtlen idõkig egy márványkemence, melyet az oszlopnál megfelelõbbnek tartunk, hogy Szeged város tud emlékezni régiekre.

II.

A kis Vanderbilt

Született egy pici Vanderbilt, aki a neves Cornelius Vanderbiltnek a fia. E csecsemõ úrfinak persze egyelõre még nincsen fogalma se arról, ki és mi õ. Ámbár magán a természeten se csodálkoznánk, ha az ilyen csecsemõket öntudattal engedné életre. A pici Vanderbiltre már eddig is valami kétszázötvenmillió korona vagyon néz. S van kedvük olyan csecsemõknek megszületni, akiknek jóval kevesebb a várható vagyonuk. Hát nem balgaság-e a Cornelius Vanderbilt fiával egyszerre indulni el az életnek? Például 0:250,000,000 be lehet-e ezt a fórt egy rövid életen hozni?

III.

A szerencsés Alfonz

Alfonz spanyol király, szerencsés ember, akinek a szerencséje az, hogy elkerüli a szeren­csét­len­ség. Emberileg és okosan egy király manapság nem követelhet többet a szerencsétõl. A minap a Szajnában, Párizsban, egy pléhskatulyát találtak. A skatulyában veszedelmes robbanó­anyag volt. Egy menekülõ anarchista dobhatta be 1905. májusában, amikor egy másik bomba hatástalanul robbant szét Alfonz közelében. S ugyanebben az idõben, mikor a Szajna rejtett bombáját megtalálták, Alfonz királyt Angliában mentették meg egy anarchistától. Lehet e szerencsésebb királyt találni, mint aki egyszerre tud megmenekülni két merénylettõl, egy aktuálistól s egy két és fél évestõl?

Budapesti Napló 1907. november 10.

A. E.