48. FEKETE-KÉZ ÉS FEHÉR-KÉZ

Amerikában élõ olaszok Fehér-Kéz címmel egy ligát alapítottak a Fekete-Kéz ellen. A Fekete-Kéz maga is olasz intézmény, mely Amerikában virul. Olyan, mint a szicíliai maffia, csak vadabb és amerikaiabb. A Fekete-Kéz titkos társaság, s olyan tagjai is vannak, akik nem is sejtik, hogy tagok. Voltaképpen csak a vezérek veszik hasznát a szörnyû Fekete-Kéznek. A Fekete-Kéz szervezete egyforma az egész világon. Ott is, ahol talán gyilkolni éppen nem gyilkol, s nem nevezi magát Fekete-Kéznek.

Boldogtalanul odasüllyedt a magyar közélet, hogy nemsokára egy becsületes szereplõ ember sem lesz itt biztonságban. Talán nem szervezett maffiákat, de maffiákat érzünk mindenütt. Úgy érezzük, hogy állandó és sokféle a veszedelem. Hogy tagjai lehetünk sokszor tudatlanul egy-egy maffiának. Beugratottan, jóhiszemûen, becsületes emberek naivságával. Éppen úgy, mint vannak ilyen tagjai a nagy Fekete-Kéznek, az amerikainak. Hogy néhány vezérért dolgozunk, néhány mindenre képesért.

Politikailag is hát nem szinte az egész ország egy maffia-szerû vállalkozás balekje és áldozata lett? Sohse tudhatja itt a legnemesebb akcióba fogó ember sem, hogy akaratlanul nem egy Polónyi számára dolgozik. Így bosszulta meg magát ebben az országban a demokrácia és kultúra hiánya. S az az állapot, hogy a gazdasági züllés és vagyoni igazságtalanságok miatt nagyon nagy az éhesek és a minden-áron emberek száma. Róma lettünk a Catilinák idejébõl, de nagy stílus nélkül.

Chicagóban a Fekete-Kéz ellen megcsinálták a Fehér-Kezet. Nem lehetne megcsinálni a bátor, becsületes kultúremberek ligáját Magyarországon? Talán ötszáz itt is akadna, mint Amerikában. Mert ismételjük, maffiákkal behálózott élet lett a magyar fórumélet. S a Fekete-Kéz elteszi a láb alól, aki csak útjában [van], s fölhasználtatni magát nem engedi.

Budapesti Napló 1907. december 5.

Lellei