79. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Rockefeller és Carnegie

Rockefeller és Carnegie, Amerika milliárdos hõsei izgató párbajt vívnak az egész világ elõtt. Ez a párbaj komolyabb a Wekerle-Polónyi párbajnál, mert milliókkal vívják, s arról van szó, ki tud többet adni jótékony célra. Már úgy látszott, hogy Carnegie fog gyõzni, mert tavalyig Carnegie százharminchét millió dollárt adott, s Rockefeller csak százhét milliót. Azóta Rockefeller ötvenegy millióval rukkolt ki, míg Carnegie csak szerény tizenöttel. Íme a kalmárlovagok párbaja Amerikában milyen izgató párbaj. Jó, hogy az európai mágnások néha-néha hozomány formájában elvesznek tõlük egy rakás milliót, mert ezek az emberek agyonpárbajoznák magukat.

II.

Bozóky úr prédikátuma

A kis, furcsa, agg Bozóky Alajos a nagyváradi kir. jogakadémia igazgatója. Másfél évtized óta két nagy bánat kínozta a piciny aggastyánt. Az egyik az, hogy Magyarországot az átkos liberalizmus tönkreteszi. A másik pedig az, hogy õneki, bár õ magyar nemes, nem volt prédikátuma. Kérte a prédikátumot minden évben, de hiába. S íme most, hogy az elsõ bánatán segített Apponyi, a másodikat is eloszlatták. A piciny Bozóky, egy sereg ostoba klerikális botrány agg szereplõje, prédikátumos nemes. A nagyváradi jogakadémia is megkapta a maga prédikátumát. Most már Apponyi alatt bátorságosan nevezi magát kir. kat. jogakadémiának. Így könnyít a bánatos szíveken a mai vidám, új rendszer.

III.

Bartels doktor fölfedezése

Bartels doktor, egy német antropológus, egy kõkorszakbeli ember-õsünk csontjaiban megtalálta a tuberkulózis kétségtelen nyomait. A tuberkulózis tehát régi társa az embernek, s nem valami új nyavalya. De Bartels doktor más fölfedezést is tett a régi csontokban. Szegény kõkorszakbeli, tuberkulotikus õsünket meg lehetett volna menteni egy kis gondozással. Azonban - úgy látszik - kõkorszakbeli õseink azt tartották, hogy aki beteg, haljon meg. Lehet, hogy abban az idõben a tuberkulózis is fiatalabb, kezesebb, jámborabb volt. Azóta annyit haladtunk, hogy most már ápolni kezdjük a tüdõbajosokat. Segíteni azonban csak annyit tudunk rajtuk, mint kõkorszakbeli õseink.

Budapesti Napló 1908. január 9.

Ód.