143. ANTISZEMITA ZSIDÓK

(Párizsi levél)

A zsidók jó humorral fizetnek azért, mert egykoron, nem is olyan régen, Európa kissé megszédítette õket az õ hazug liberalizmusával. Akkoriban, e szép napokban, mondhatta még Budapesten is az öreg Wahrman vagy más:

- Ne is beszéljenek nekem híres vagy nagy emberrõl: mind zsidó volt.

Azóta a zsidók kezdik látni, hogy nem fenékig tejföl sehol, s a liberális Európa tréfált velük.

Most azután fordított egyet a régi farkasverem szerkezetén a zsidóság, az õ egyetlen, veszett humorával ma már azokról süti ki minden áron a zsidót, akik bántják. Itt, Párizsban - s talán otthon is olykor - nem is nagyon alaptalan és humoros ez a veszett humor.

Párizsban például - ez ismeretes - a legkirálypártibb, legpápistább és legantiszemitább Gaulois szerkesztõje: Arthur Meyer.

Arthur Meyerrõl azonban fölösleges volt kisütni, hogy szemita az istenadta. De most egy új Gaulois indult Párizsban: az Action Française. Ez királypártibb, klerikálisabb és zsidófalóbb a Gaulois-nál is.

Ennek a lapnak a fõ embere Léon Daudet, a nem ismeretlen Alphonse Daudet fia. A harciasan konzervatív délfrancia típusa volna ez a Daudet úr, de íme, kiderül róla, hogy zsidó.

Néhai apja, Provence egyik büszkesége, meg fog fordulni, szegény a sírjában. Adatok gyûjtõdtek arra, hogy a Daudet-család Németországból vándorolt Provence-ba. A család eredeti neve Dávid, provence-i kiejtéssel Daud s a Daudet ennek a Dávidnak a kicsinyítõ formája.

Egy híres amerikai antropológus, aki a minap Párizsban járt, megerõsítette az alapos gyanút. Kijelentette, hogy szebben még alig õrizte meg valaki a zsidó faj vonásait, mint - Léon Daudet.

Régi dal, sõt régi és tudományos igazság. Már Rómában is a zsidó származású aposztaták kegyetlenkedtek legerõsebben a szegény - zsidó-keresztyénekkel.

Krízises korszakokban, mint most a mienk is, a zsidókból kerülnek ki a legjobb koreszme-képviselõk. Nem lehet ezt a faj bûnéül fölróni, sõt erényéül. De a zsidóságnak gyönge vigasztalás, hogy a legjobb antiszemiták is - zsidók.

Párizs, június 15.

Budapesti Napló 1908. június 21.

Ód.