48. [A BÖRZÉRÕL]

A Börze, a Tõzsde nekem olyan rettegtetõ, imponáló nagy szavak, mint a Halál, a Szerelem s az Élet (mind nagybetûvel). Legendái és futóhírei meg tudnak mindig engem találni, komolyságáról és mivoltáról pedig, tájékozottság helyett[,] valami vallásos babona él bennem. Egy idõ óta a Színpaddal kezdtem rokonosítani; mivel egy idõ óta, majdnem máig, a Színpad volt a legnyugtalanítóbb témám és gondolatom. Ma már tudom, hogy ez nagy lekicsinylése volt a Börzének, mely értékrendezõ, heves, nagyszerû lázával olyan nagy titka a mai civilizációnak, mint az emberi testnek a vér. Az irodalomhoz nagy köze van, de hiszen az természetes, amikor már tudjuk, hogy minden létezõ valami a legtávolabbi másiknak is hatás-objektuma. Párizsban valami öt-hat esztendõ elõtt, miként azt Párizsban többen és könnyeb­ben cselekszik, a börzén szerettem volna megkísérteni s megfogni a szerencsét. Amim volt azonban, az a börzén nem volt átváltható érték, s muszájból lírai verseskönyvekké változtak.

Világ 1911. január 1.

Ady Endre