151. KLIKK-URALOM

Valljuk be, hogy Magyarországon ma az a legerõsebb ellenzék, mely a klikk-uralmat védi a megindult tisztító hadjárat ellen.

Basáskodó kortes-fõispánok, stréberkedõ helyi nagyságok valósággal körülzárják magukat az atyafiság, érdekszövetség és alárendeltség kötelékével, s ugyancsak megnehezítik a tisztítás munkáját.

Példáért nem kell sehová se menni. Érezzük mi is, hogy az érdekközösség egy elszánt tábora áll velünk szemben, mely mindjárt összeröffen, ha valaki a cirkulusaikat zavarni akarja.

De hogy a purifikáció érdekében ideje már tenni valamit, nyugodtan hivatkozunk a legelsõ magyar publicistára, Bartha Miklósra, kinek egy, a mi szempontunkból is aktuális cikkébõl idézünk egynéhány sort:

„…az emberi hiúságnak, haszonlesésnek, alávalóságnak ezek a klikkek az ügynökségei. Közvetítik a királyi tanácsosi titulust, az arany és ezüst érdemkereszteket, az állami építkezéseket, az illegális nyugdíjazásokat, közjegyzõi állásokat, a regálebérleteket, a papok és iskolák segélyezését, a tisztviselõi visszaélések eltusolását, a járásbíróságok és adóhivatalok elhelyezését, és liferálták megmérhetetlen erõszakkal a képviselõket.

Így fejlett ki hazánkban a vidéki zsarnokságnak legutálatosabb, legfélelmesebb és legtûrhetetlenebb rendszere.

Lehetséges-e megdönteni ezt a rendszert etikai eszközökkel? Lehet-e törvénytiszteletet várni azoktól, kik kenyerük javát a jogok erõszakos elnyomása közben fogyasztották el? Bármilyen varázslatos igék hangozzanak is el a kormányelnök ajkáról, megjavulás pusztán a nemes szóra remélhetõ-e?

Elcsapni a hivatalosan szervezett Magyarországot nem lehet.

De a nagyméretû személyváltozás nem kikerülhetõ. Életünknek apró, de állandóságánál és mindenütt jelenvalóságánál fogva tûrhetetlenné vált mizériáit nemcsak intézmények okozzák, hanem emberek is. Nem mondom, hogy valamennyit ki kell cserélni, de a típusoktól meg kell menteni hazánkat.

Erélyes beavatkozásra van itt szükség, miként a beteg képleteknél. Enélkül elsorvad a kormányelnök jóakarata, „és elöli a dudva a legtisztább búzavetést…”

Arany szavak egy szomorú igazságról. Bizonyítják, hogy a purifikáció érdekében a legkíméletlenebb támadás is jogosult!…

Debreczen 1899. június 29.

A.