180. A HÁZI BÉKE

(Vígjáték három felvonásban. Írták: Alexander Bisson és Adolphe Leclercq.
A debreceni színház premierje 1899. október 18-án)

A házi béke az úgynevezett fehér darabok közül való. De míg a többi fehér darabok a disznóságokkal együtt a szellemet is nélkülözik, A házi béke kedves, szellemes és mulattató, anélkül, hogy obszcén lenne.

A házi béke elsõsorban is francia darab. Ebbõl természetes az, hogy hagyományos receptre készült. Egy francia vígjáték - ha még a legszellemesebb is - elárulja a gyári eredetet. Ámbár, hogy a Bisson-gyár a legkitûnõbbek közül való, az szent igazság.

A házi béke Lucien Morenil (Tanay) nejének, Germaine-nek (Halmy M.) féltékenységi mániáján épült fel. Borzasztó ez a fiatal asszony! Féltékenységével majdnem az õrületbe kergeti jámbor férjét. Keresi, állandóan kutatja azt a nem létezõ fehérnépet, akivel a férje ura csalja. De nemcsak ezt teszi. Gyanút lop a legjobb barátnõje szívébe, kit szintén féltékennyé tesz férjére. S mikor aztán egy rettenetes családi jelenet után férj és feleség a nõ szüleihez utaznak, hogy bejelentsék a válást, Germaine asszony a saját édesapja viszonya után kutat, mert hát a férjek, akármilyen öregek is, egyebet sem tesznek, mint a feleségeiket csalják. Pedig hát a két öreg csak azért veszekedik egymással, hogy a fiatalokat jó útra térítse. Ezer mulattató helyzet után végre sikerül is helyreállítani a féltékenységtõl feldúlt családi békét.

Nagyon kedvesen van a darabba beleillesztve a Germaine fivérének, egy francia Mokány Bercicskének szerelme, ki leendõ apósának tündérmeséket beszél az õ családja házibékéjérõl, s rendesen akkor érkeznek, mikor az igazi vagy mû - családi - vihar a legjavában dühöng.

Ez a kis mese folyik le végtelenül mulatságosan A házi békében, melyet a közönség nagyon szívesen fogadott.

Végre egy igazi francia szellemû vígjáték, melyet fiatal leányok is megnézhetnek!…

Még nálunk is ritkán kerül darab olyan mintaelõadásban színre, mint A házi béke.

Rendezés, kiállítás, játék kifogástalan volt.

A féltékeny asszonykát Halmy Margit játszotta az õ bámulatos finom mûvészetével.

Minden mozdulata, minden szava mûvészi volt, s megérdemelte a bõven kapott tapsot.

Méltó partnere volt Tanay, ez a szemünk elõtt nagyra nõtt színész, ki minden újabb szerepében kifogástalant ad.

Meglepett bennünket ifj. Szathmáry az após szerepében. Határozottan tehetséges színész, s az csakis érdemére szolgál, hogy nem kisebb színészt utánoz, mint a mi nagy mûvészünket, az idõsebb „Szatyi” urat.

Kiss Irén excellált az anyós szerepében. Bár ez az anyós nem a házsártosok közül való.

Rubos igen ügyes falusi gavallér volt.

A többi szereplõk is, különösen Szigeti Lujza, Bartha, Cserényi Adél, Fáy Flóra és Makray a legjobbat nyújtották.

A darabot telt ház nézte végig.

Debreczen 1899. október 19.

a. e.