293. ÜNNEP ÉS BANKETT

Egész város a legújabb botrányról beszél. Arról tudniillik, hogy a színház megnyitása napján két bankett lesz: a hivatalos és a színtársulaté. Ez a legújabb botrány, s mikor a botrány szót használjuk: nem akar ez kritika lenni senkire. Nem kutatjuk, hogy ki a hibás, és kinek van igaza. De hogy az ünneprontásra alaposak a kilátásaink: ez botrány.

És eszünkbe jut ismét valami. Amirõl már régen gondolkozunk, s amit már meg is írtunk vagy kétszer. Az jut eszünkbe, hogy mi, híres bankettrendezõ magyarok, sohasem ünnepet ünne­pelünk, hanem ünnepeltetjük magunkat. Az ambiciózus felsõ gimnazistát, aki március 15-én a 119 Ábrányi-óda valamelyikét szavalja, s nem az ihleti meg, hogy õ mint a dicsõ márciusi ifjak utódja fiatal szívének lelkesedésével fogja elragadni a fásult öreg szíveket. Nem ez. De arra gondol, hogy kilép a nyilvánosság elé, szerepelni fog, feltûnik, meggratulálják az édesapját, ismerni fogják. Szóval célja, ihlete a legtöbbször csak az, strébolva kezdje meg a mai érvé­nyesülés legbiztosabb útját: az ismeretszerzést és a mindig és minden áron való szereplést…

A tejfeles szájú gimnazistától milyen szédületes fejlõdés van a közéleti öreg rókáig!… A felnõttek példáján okulgató gimnazista gyereknek még legalább van egy percnyi ünnepi hangu­lata. Az öregek már ezen is túl vannak. Szabadságharcunk nagy napjainak évfordulóit gyakorta rángatják elõ titulus bibendi és orandi végett. Ám ünnepük tartalmatlan és lelketlen. A rendezõ és szónokoló urak magukat ünneplik… Hány esetet tudunk Budapesten, hogy szabad­ságharci évforduló ünnepségére elfeledték meghívni a nagy idõk agg harcosait. Ez mutatja, hogy ünnepük hazug és lelketlen volt. A mi ünnepeinken mindent ünnepelnek, csak azt nem, amit ünnepelni hirdetnek!…

Nincs érzékünk a múlt iránt. Nincsenek ideáljaink. Nincsen lelkesedésünk. Nincs - õszinte­ségünk. Hiúk vagyunk, áltatók. Még az érvényesülni törekvés sem akarat minálunk, csak: strébolás…

…Mindezek régi impresszióink. Nem a színház megnyitására, nem is a készülõ botrányra vonatkoznak. Azt hisszük, még ezt meg lehet akadályozni. Aminthogy tartozunk is megakadá­lyozni. Ez az incidens csak alkalmat adott régi igazságok elmondására…

Szabadság 1900. október 10.

ae.