304. A MAI ELÕADÁS

A Görög rabszolga mai második elõadásában ismét telt házat csinált. Az elõadás talán még sikerültebb volt a tegnapinál. Legalábbis gördülékenyebb. - A jós szerepét ma Nyárai játszta. Jó volt, sokat tapsolták. De sok kifogás is hallatszott ellene, hogy agyonmókázott mindent, hogy agyonparodizálta a jós szerepét, amely már maga is paródia, hogy túl sokat ugrált, és nagyon fiatalos maszkot öltött, és még egész csomó többé-kevésbé nagyképû kifogás. Mi azt hisszük, egyetlen hibája volt Nyárainak: az, hogy semmiképpen nem akart hasonlítani Szilágyihoz, aki tegnap játszotta a jós szerepét. Mindenben az ellenkezõjét csinálta annak, amit Szilágyi tett, hogy mondjuk negatív képet csinált a Szilágyi pozitív képébõl. Márpedig ezt még az olyan igazi, nagy talentum sem teheti, mint Nyárai.

Elvégre a szerep ugyanaz, és habár Nyárainak sikerült kiemelni azokat a helyeket is, amelyeken Szilágyi átsuhant, nem volt képes elfelejtetni, hogy a szerep egyéb részeiben Szilágyi természetszerûleg nagy hatást ért el. A semmibõl tudott valamit csinálni Nyárai, de nem tudta eltüntetni a valamit. Pedig kár ezért az erõlködésért, mert csak túlzásokba vitte õt, amelynek voltaképpen semmi haszna nem volt, és amellyel csak elfecsérelte az õ bámulatos komikai erejét. Különben, amint említettük, nagy sikere volt.

A többiek jók voltak, mint tegnap. A bájos Forrai Ferike éneke, a graciózus Lányi Edit tánca elragadta a második elõadás közönségét. Parlagi Klotild - sajnos szintén olyan volt mint tegnap.

Itt említjük meg azt is, hogy Somogyi direktor arról értesített bennünket, hogy a díszletek igenis az utolsó darabig újak. Az értesítést szívesen vesszük tudomásul, és a magunk részérõl csak azt fûzzük hozzá, hogy teljes jóhiszemûséggel írtuk azt, amit írtunk, mert az elsõ felvonás díszletei olyanok, mintha csakugyan Julius Cézár korában készültek volna. Készséggel elismerjük viszont, hogy a többi felvonás díszletei nagyon szépek.

Szabadság 1900. október 21.