311. A NÉPPÁRTI IFJAK ÚJABB CSÍNYE

Közismert dolog, hogy milyen állapotok uralkodnak ma már úgy a budapesti egyetemen, mint az Egyetemi Körben és sajnos a vidék pár szerencsétlen helyén is a néppárti ifjak égisze alatt.

Ott, ahol eddig valláskülönbségre való tekintet nélkül békességben éltek a kollégák, ott most a felekezetieskedés kérdése nap-nap után a legnagyobb és legelkeseredettebb harcot idézi elõ.

Ezeknek az állapotoknak a megszüntetésére törekedett az ifjúság szabadelvûen gondolkodó része a múltban, s törekszik most. A legutóbbi egyetemi köri választmányi gyûlésen történt azután, hogy a néppárti áramlattal szembeszállva, az annyiszor hangoztatott tárgyilagosságban bízva a volt nemzeti párt részérõl - Szundy Károly azt az indítványt tette, hogy válassza meg a kör Kiss Áront, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspökét dísztagjául.

Megteszi kötelességét ezzel a kör azon mulasztással szemben is, amit már a debreceni kongresszus után meg kellett volna tennie Kiss Áronnal mint az ifjúság ügyei iránt annyira melegen érdeklõdõ nagy férfiúval szemben; másrészrõl pedig ez lesz legszebb példája annak, hogy a felekezetieskedés ki van zárva a körbõl. Mert ha elküldi képviselõit a kör a Szent Imre Egyesületbe, megválasztja Császka kalocsai érseket - minden más különös megokolás nélkül, meg kell akkor tennie más irányban is a hasonló lépéseket.

Mert azt csak a kör vezetõ ifjai sem merik állítani, miként mindez nem felekezetieskedésbõl történt.

A néppárti ifjak elõbb akadályozták a kérdésben való határozathozatalt, majd a következõ ülésen, melyet az indítványozó távollétében s értesítése nélkül hívtak össze, az indítványt egyszerûen visszautasítottnak mondták ki, s tárgyalás alá nem bocsátották.

Ifj. apsai Mihályi Péter, az Egyetemi Kör elnöke még mindehhez nyilatkozatot tett közzé a M-g és A-ny címû lapokban, feltüntetvén magát s az E. Kört a felekezetiesség legnagyobb ellenségének.

Az A-ny pedig védelmébe veszi Kiss Áron püspököt!!

Igazán ezeknek a korlátolt, néppárti ifjoncoknak a stiklijeivel unjuk is már a foglalkozást. Észre térítésük lehetetlen.

Stréberkedõ kedvüket növeljük, ha komolyan foglalkozunk velük. Csinálják õk csak nyugodtan kis játékukat. Elvégre az õ kicsinyes hecceik legfeljebb csak érdekes tünetek. Veszedelmeseknek éppenséggel nem veszedelmesek.

Szabadság 1900. november 9.