342. A BABA

Audran bájos operettje felelevenítésével eddig is kár volt késlekednie a színház vezetõségének. Kedvesebb dolgot nem produkált néhány év óta az operett-múzsa. Eszünkbe jut a Baba elsõ elõadása illo tempore. Már akkor belefáradtunk a silány operettpremierek unalmaiba, s megkezdte hódítását az úgynevezett táncoperett, hangos, kemény muzsikájával, melyre csak táncolni lehet. Audran bájos muzsikájától reneszánszot reméltünk. Azt hittük, egész sora fogja követni az igazi poézis, a Nebántsvirágok, Lilik méltó utódainak. Csalódtunk… Ezért vágyódtunk a Baba elõadására, mely különben újabb nagy sikert hozott a nagyváradi színháznak.

A színház nagy gonddal, sok ambícióval csinálta meg az érdekes reprízt. Fényes díszleteket, új jelmezeket készíttetett. A szereplõk is igyekeztek mindannyian kitenni magukért. Az elõadás különben a két primadonnának: Forrai Ferikének és - Nyárai Antalnak hozott legnagyobb sikert. Forrai Ferikétõl alig láttunk szebb és mûvészibb alakítást a Baba címszerepénél. Pedig ez a szerep az úgynevezett híres szubrettszerepek közül való. Kétféle módon játsszák: vagy Küryt utánozzák, vagy rosszul. Forrai Ferike nem utánozta Küryt, és mégis nagy sikere volt. Bájos, mûvészi volt második felvonásbeli stilizált játéka. Kedves, elragadó minden énekszáma. A harmadik felvonásban énekelt kupléját nem bírta elégszer megismételni. Az utolsó felvonásban pedig elõtérben tudott maradni, pedig ennek a felvonásnak Lancelot száma lenne a fénypontja: Lányi Edit volt Lancelot, s ez a szerep - sokak szerint - legjobb szerepe. Elég ügyes, kedves volt. Megismertük egyéniségének sok szimpatikus vonását, de láttuk nagy hibáit is. A közönség rokonszenvvel kísérte s fogadta mai szereplését.

Nyárai ma is nagy volt. Finom és mûvészi. Forrai mellett õ kapott legtöbb tapsot. Szilágyi mulatságos Hilárius, Pintér kitûnõ Maximin. Nagyon jó volt Benkõ Jolán. Duettjét Nyáraival megismételték. Bérczi, Füredi, Bognár kis szerepeikben váltak ki. A rendezés jó volt. A közönség nagyon sokat tapsolt. A Baba fog még néhány telt házat csinálni.

Szabadság 1901. január 12.