405. AZ IFJÚSÁG KIRÁNDULÁSA

Amit a helybeli gimnázium érdemes tanári kara már egy hóval elõbb tárgyalás alá vett: a Szilágysomlyóra való kirándulás, íme beteljesedett. Minõ szívrepesve várta a fiatalság és minõ szomorúsággal tekintett a csaknem mindig borús idõre.

Eljött hát mégis a várva várt reggel, s az ég keleti része lassanként kezdett kiderülni, s az elsõ napsugarak eloszlatták a borús kedélyeket a szorongó szívekbõl.

Miután az elõhírnököt elküldték a fontos üzenettel: „Megyünk!” - megindult a 100 tagból álló csapat Székely Ödön és Ujj Bálint tanárok vezetése mellett a „Petõfi-induló” éneklésével a Wesselényi utcán végig s föl a Taplóson keresztül Varsolcnak.

A fogadtatás

10 óra tájban ért a csapat Varsolc faluhoz, hol az útszéli csapszékben vidám pihenõt tartottak. Csaknem egy órai pihenés után ismét felkerekedett a fiatalság, hogy közelebb jusson kitûzött céljához. 11 órakor értek Perecseny községhez, melynek végénél már várta a somlyaiak háromtagú küldöttsége, az ottani atlétikai klub három biciklistája, s szíves szóváltás után a menet tovább haladt.

12 óra 10 perckor értek be Sz.-Somlyóra, hol a város végén az ottani algimnázium ifjúsága fogadta kitörõ örömmel a fiatal turistákat. Fogadtatás után a várkertbe vonult a csapat, követve a helybeli fiatalságtól s a nagyszámú közönségtõl, ahol az ismerkedés volt, és az igazgató szép beszédben üdvözölte az érkezõket, kifejtve azon szép álláspontot, melynek alapján a magasabb tanoda szeretettel közeledik az alsóbb felé. Azután az érkezett fiatalságot szállásolták el a szíves vendéglátó családokhoz, s mindenütt nagy érdeklõdés mutatkozott, úgyannyira, hogy némelyik tanuló felett valósággal összeveszett a lakosság, nem tudván megegyezni afelett, hogy melyik kaparinthassa magának.

Azután eloszlott a tömeg, ki-ki hazamenvén, hogy vendégét illõen megvendégelhesse.

Ebéd után ismét összegyûlt a csapat, és kivonult a vasúti állomáshoz, fogadandó egyik akkor érkezõ tanárát: Petri Mórt.

Séta a Magurára

Három óra tájt az egész fiatalság sétát rendezett a remek kilátással kecsegtetõ Magura hegyre, helybeli vezetõk kalauzolása mellett. A kiránduláson két tanár is jelen volt, s megtekintették a Magura tetejérõl a városra nyíló gyönyörû kilátást. A lakosság körébõl is temérdeken kísérték ki ez alkalommal a fiatal turistákat, magyarázgatván a hegy alatt elterülõ táj egyes pontjait. Csak estefelé tértek vissza a városba Kozma János kürtös kürtharsogása vagy felváltva Kiss Endre dobos dobpergése mellett. De az ifjúság ahelyett, hogy szállására térjen megpihenni a kettõs út valóban nagy fáradalmai után, szétszéledt a városban, egyik része a bor- és sörmérésekben volt feltalálható, a másik része a tornatelepre vonult, hol egynéhányan tornászügyességüket mutatják be.

Azután egyik tanáruk felkérésére hazavonultak a kiránduló tanulók szállásaikra, bizony már jó késõ éjjel volt és szende álomban folytatták azt, amit egy nap alatt valóságban átélveztek.

Hazatérés

Az ifjúság hazatérése elõzetes megállapodás szerint másnap (vasárnap reggel) kellett volna megtörténjék, azonban a reggel keletkezett nehéz idõ és záporesõ megakadályozták, s el kellett marasztani az indulást: csak amikor úgy 9 óra tájban felderülõ nap felszikkasztá a megázott utat, határozták el a hazatérést. Déli 12 óra 5 perckor indultak el a somlyaiak szíves vendéglátó karjai közül, miután a somlyaiak is megígérték látogatásukat, mégpedig rövid idõ alatt. Szívélyes búcsúvétel után, a közönség riadó éljenzése mellett megindult a kis csapat haza, Zilah felé.

Délután 5-6 óra közt ért be városunkba, hol már a nép nagy tömegben várta érkezésüket, s az iskolában összegyûlvén, miután a jelenvolt tanáraikat, különösen Székely Ödönt, a kirándulás megszervezõ elnökét hatalmas ovációban részesítették, rendben szétoszlottak.

Így ment végbe a már régebben tervezett, de a minduntalan közbejött akadályok miatt többször elmaradt kirándulás, méltóan egy hírneves fõgimnázium komoly tanárai elhatározásához, a legnagyobb rendben, melynek emléke sokáig fog élni úgy a somlyóiak, mint ifjúságunk minden szépért lelkesülõ szívében.

Ifjúság 1894. április-május