441. SZECESSZIÓ A BÁLTEREMBEN

De jó, de kényelmes dolog, amikor a tisztelt emberiség kifundál egy tetszetõs nevet arra a hibájára, amit valódi nevén nem mer megnevezni… Eddig úgy hangzik, mintha filozófiai értekezést írnónk, mi véletlenül ebbe a víg rovatba került. Na hát ne filozofáljunk itten, hanem adjuk hírül, hogy „szecessziós bál” készül. Mit gondolnak Önök, hol?… Nagyváradon?… Dehogy. Mi nem hódolunk a szecessziónak, sõt a színügyi bizottság legutóbbi határozata értelmében az erény rögös, de szép és nemes útjára léptünk, s hadat izentünk - különben nagyon helyesen - a színpadi meztelenségnek is. Ez a bál ott lesz, ahol Önök nem is gondolják: az õs erényû Debrecenben. Onnan írják nekünk, hogy nagyban készülõdnek egy szecessziós bálra. Minden, mi bizarr, minden, mi modern - be lesz mutatva a bálon, melyre a debreceniek hat vármegye közönségét várják… A rendezõség reméli, hogy [a] szecesszió immár végleg meg fogja hódítani az eddig maradi vidéket.

Szabadság 1900. január 20.