495. A TRUBADÚR

Akik bizonyos szkepticizmussal mentek el a mai színházi elõadásra - szép számmal voltak ilyenek -, kellemesen csalódtak. Verdi operettek népszerûségével vetekedõ operája igen elfogadható elõadásban hatotta meg a nagy mesék iránt fogékony szíveket. Ilyen fogékony szívek pedig szép számmal voltak.

A közönség csaknem teljesen megtöltötte a színházat. Sõt, tekintélyes, mondhatni: népszínmûi karzat volt. Ismételjük, az elõadás a legjobbak közül való volt, amik vidéken lehetségesek. Úgy gondoljuk, s nagyon helyesen volt, ha így volt, hogy egész sereg próbával dolgozták meg s készítették elõ ezt az elõadást, mely bemutatója volt egy nagyon jó hírû énekesnõnek, Székely Annának. A kisasszony, mint Azucéna, határozott sikert aratott. Nagy terjedelmû, tömör, szép hangja van. Kellemes és iskolázott. Játszani is tud - kell-e több dicséret.

A gráciák sem maradtak el teljesen: a termete szép és színpadi. A közönség nagyon sokat tapsolta. B. Csik Irént is tüntetõleg tapsolták. Jó estéje volt. A negyedik kép nagy drámai jelenete egy elismert tragikának is becsületére vált volna. Kalmár József Manricója tetszett. Egy pár fejhanggal több vagy kevesebb. Mi azt szeretnõk, ha kevesebb. Egyébként megérdemelte a sikert. Pintér Luna gróf volt. Nagyon szépen énekelt. Egy ízben azonban volt némi differenciája a zenekarral. Jó ezt a próbán kiegyenlíteni. Rákosy Gáspár hatalmas hanganyaga imponált. Megerõsített abban a véleményünkben, hogy használható, becses erõ lesz. Nem értjük, miért nem használja ki a vezetõség a Papp János talentumát. Ez a fiatal énekes szép hangú, intelligens és ügyes. Ma kis szerepében is tapsokat kapott. Lányi Edit különben is jelentéktelen szerepében hatás nélkül mozgott és énekelt. A karok meglehetõsek, sok helyütt kifogástalanok. A zenekar beváló. A rendezés mintaszerû. A közönség zeneértõ, lelkes. Taps volt bõven.

Szabadság 1900. október 28.