534. MOZGÓ FÉNYKÉPEK

Ez a magyarba oltott német bohózat tudvalevõleg egyedül képes a sokat szidott német bohózatírókat rehabilitálni. - Csupa bohóság, csupa tótágas, csupa mulatság ez a darab. Egymást kergetik a leglehetetlenebb, legkacagtatóbb helyzetek. A „zajos derültség” itt igazán zajos. Néha valósággal megakad az elõadás. A két hírneves Oszkár darabja egy szerencsés estét hozott ismét a nagyváradi színházba. Annyi szerencsétlen este után nagy dolog ám ez! Úgy látszik, ezúttal némi próbák után reszkírozták meg az elõadást. Ez a bevett szokásoktól való eltérés nagyon kifizette magát. Az elõadás kitûnõ volt. Csak sajnálhatja, aki nem nézhette, illetõleg nem nevethette végig. Korrekt ensemble, kitûnõ rendezés vívta ki a sikert. A rendezés Peterdi Sándor érdeme, kinek Kaján Tóbiása is kolosszális hatású volt. Szarvasi Sándor elegáns ügyes Kapor Kálmán, ám mintha nehézkes volna az efféle szerepekre. E. Kovács Mariskának is nehéz dolga volt veszedelmesen szubrett szerepében. Kitûnõ kabinetalak volt a Bognár apósa. Elég elfogadható volt Benkõ Jolán. Balla mulatságos figurát csinált a lengyel alakjából, de kissé kegyetlen volt Szohnerrel szemben. Alig hisszük, hogy a bájos, okos Vilma ilyen már nem is félszeg dzsentleménbe beleszerethessen. Pláne, ha valaki olyan édes csitri lány, mint Szohner Olga volt. Bérczy és Madas kisebb szerepekben excelláltak. A közönség nagyon jól mulatott, sokat tapsolt. Kérjük a direkciót, hozza divatba a jó elõadásokat.

Szabadság 1900. december 21.