553. A KIS ALAMUSZI

Kedves vendégünk, Ámon Margit kisasszony, mai, harmadik fellépésével olyan sikert aratott, mely egészen feleslegessé tette óvatos tisztelõinek lármás tüntetését s a mezei hadak zajos bevonultatását. Ez az igazán hatásokra szánt szerep, De Chateau Renard vicomte, mintha Ámon Margit számára készítõdött volna, annak az Ámon Margitnak, aki tanult Hegyi Arankától, Küry Klárától, s adhat ebben a szerepben nagyon sokat önmagából is. Kedves volt, bájos és legelsõsorban ügyes. Ma énekszámai is több sikert arattak. Ám az alamuszimarsot mégiscsak másképpen hallhattuk volna Forrai Ferikétõl. A kedves vendéget különben tüntetõen tapsolták. Virágban, tapsban, kihívásban bõséges része volt. Mellette Nyárai Antalnak volt nagy-nagy sikere. Valóban, ma éreztük, hogy nem is olyan triviális mondás az, hogy Nyárai a mi primadonnánk. Mindig élvezetes, mindig erõs, mindig zseniális. Mondanunk sem kell, hogy Lányi Edit ma is sok tapshoz jutott. Toalettjei is feltûnést keltettek. Szilágyi Dezsõ és Bérczi tetszettek még. Az elõadás egyébként gyenge volt. A rendezés száz hibájú. No, de nem is az elõadás érdekelte a mai telt házat, mely csodálatosan népszínházi hangulatot mutatott. - Holnap utoljára lép föl a vendégmûvésznõ.

Szabadság 1901. január 26.