571. SZÉP MELUZINA

Meluzina nevû nõismerõse kevés embernek lehetett. Luca, Leokádia, Cica inkább. Meluzina egy ismeretlen. Nem egyenlet azonban, hanem „tündéries látványosság”. A nagyváradi színház igazgatósága nem sok szerénységgel gyártott kommünikéi között egyszer azt tudatta velünk, hogy „a színház vezetõsége nagy gonddal készül egy érdekes reprízre, a Szép Meluzina címû gyönyörû, tündéries látványosság felelevenítésére”. A színházi kommünikék nemigen adnak anyagot a gondolkozásra. Ezúttal is csak az ötlött eszünkbe, hogy elõször is nem olyan nagy az a gond, mint amilyennek látszik, és hogy nem is készülnek reá, hanem elõadják esetleg minden készülés és próba nélkül is. Elfelejtettük hát Meluzinát egészen. Néhány nap óta azonban a Széchenyi téri kioszkban s a többi kávéházakban is különös plakátok hirdetik, hogy Szép Meluzinát be akarja mutatni Somogyi igazgató a nagyváradi közönségnek. A plakátok megdöbbentõen ízléstelenek, ám ez nem olyan nagy baj. De már ekkor kezdtünk tépelõdni, mit akar ez a Meluzina, hogy Somogyi Károlyról ne is szóljunk. Nézzük a plakátokat. Alsó szélükön a következõ sor áll: Szeged 1893… Evvel meg volt fejtve a Meluzina problémája. Hiába, az asszonyok könnyen leleplezik magukat. Meluzinát azért fogjuk viszontlátni, mert a reklámplakátok nem heverhetnek a szemetes ládában. Azután nagyon bosszankodtunk, hogy ez ilyen késõn jutott eszünkbe.

Szabadság 1901. március 2.