595. A BOSZORKÁNYVÁR

Amióta Székely Irén itt van, csodákat mívelt. Másutt virágvasárnap után narkózissal lehet csak kinyújtani a haldokló szezont, nálunk Székely Irén jóvoltából most kezdenek csak igazán jelentkezni a színházláz való szimptómái.

Evvel aztán meg van fejtve a mai siker titka is.

Szó sincs róla: Pintér Imre zseniális rendezõ. A Bibliás asszonyt például majdnem csupán az õ rendezõi talentuma tette kasszadarabbá. De a siker nagy érdeme Székely Iréné, kinél szebb hangú énekesnõ nem énekel ma magyar operettszínpadon.

A boszorkányvár egyébként is Millöckernek egyik legfinomabb zenei produkciója. Kevés van benne a bécsi muzsika bosszantó banalitásából.

A darab mai elõadásából dicsérjük meg elsõsorban a meglepõ, ügyes rendezést.

Székely Irénnek nem kell sok szavú dicséret.

Ámon Margit nagyon kedves, ügyes volt. Várady karmesternek egy kedves kupléját alig gyõzte ismételni. A kuplé szerzõjének is szólott a tapsból.

Perényi ma jól volt diszponálva. - Tenorja kellemesen csengett. Játszani is tudott.

Pintér csodálatosan ért a parasztfickók megrajzolásához. Énekszámai meg természetesen nagyon tetszettek.

Székely Anna és Nyárai jók voltak. A kórus is excellált.

A dáridó-jelenetben mutatták be az új kóristánékat - trikóban. A 15-22 és a 60-70 év közötti erõsebb nem ezt a bemutatkozást szerencsésnek találta. Hát ez is siker. A közönség majdnem megtöltötte a színházat, s kivált Székely Irént ünnepelte.

Szabadság 1901. április 19.