33. SEGÉLY A NYÁJNAK

A nagyváradi latin szertartású káptalan egy kis uzsora-afférba került egész véletlenül. Érmindszenti tudósítónk ír errõl az ügyrõl. Érmindszenten alig néhány családból áll a katolikus felekezet. Valamelyik Andrássy gróf azonban nagy alapítvánnyal gazdagította a kis hitközséget. Így annak külön temploma, jófizetésû plébánosa s tanítója van. A fölöttes egyházi hatóságnak érdekében áll a kis nyájat összetartani s erõsítgetni. A nagyváradi bõkezû káptalan meg is teszi ezt gyakorta. Pár év óta például a község katolikus családjai, különben többnyire nagyon szegény emberek, egészen jómódban élnek. A nagyváradi káptalanhoz fordultak avval a kéréssel, hogy adjon nekik kamat nélküli kölcsönt. A káptalan teljesítette kérésüket, s így nagy summa pénzekhez jutottak a szegény emberek. A pénzzel aztán nagyon jól elbántak. A község hasonlóan szegény kálvinista, zsidó és g. kat. lakosai között gyümölcsöztetik. Olyanformán például, hogy egy-egy szegény adósnak tíz forint kölcsön után havonként 40-50 krajcárt kell fizetniök. A drága pénz már sok szegény embert tett tönkre. Tudósítónk szerint a jóérzésûeket igen bántja e csúnya uzsoraügyletben a káptalan akaratlan szereplése. Mi tudjuk is, hogy ha a nagyváradi káptalan értesül ezekrõl az üzelmekrõl, melyekre segítségét felhasználták, intézkedni fog a dologban.

Nagyváradi Napló 1901. június 26.