260. VÁLASZTÁSI MOZGALMAK BIHAR MEGYÉBEN

Lanyhán és kedvetlenül, minden nemesebb lelkesedés, elvi vagy eszmei harcra vágyó kedv nélkül indult meg a választási küzdelem Bihar megyében. A polgárság csömörlésig van minden párt programjával, melynek hazugságain keresztül lát ma már minden írni, olvasni tudó ember, és meg tudja ítélni, hogy mindössze csak arról van szó, hogy ez vagy az az úr kapjon-e mandátumot, s nem úgy, mint régen, mikor elvek és eszmék megvalósításáért vágyódtak az arra hivatott férfiak a parlamentbe.

Csüggetegen, kedvetlenül indul a szabadelvû párt a választási küzdelembe. A szabadelvûség varázsereje talán tudna még új erõt, új harci kedvet önteni elernyedt idegeikbe, de hogy álljanak ki a választók elé hirdetni a szabadelvûséget, mikor érzik és tudják, hogy fönn a szabadelvû párt vezére, Széll Kálmán fraternizál a klerikális és reakcionárius elemekkel, és csak alkalomra vár, hogy mint fölös kolonctól megszabaduljon a régi szabadelvû gárdától.

Még siralmasabb és szánalmasabb a függetlenségi és 48-as párt helyzete Bihar megyében, mely üres frázisokat, hazafias szólamokat szór szét a levegõben valami reális, praktikus program helyett. Az elmúlt választás alkalmával egy csomó olyan úr került fel Bihar megyébõl 48-as párti programmal a képviselõházba, akiknek semmi helyük sincs odafönn. Hogy másokat ne is említsünk, Leszkay Gyula, a berettyóújfalusi és Balogh László, a nagyszalontai képviselõ a szájukat se nyitották ki öt esztendõ alatt. Határtalan és megfoghatatlan vakmerõség az ilyen uraktól, hogy ennek dacára minden parlamenti hivatottság és képesség nélkül újra a mandátumra aspirálnak. Náluk szánalomraméltóbb csak az a nép volna, mely õket újra megválasztaná.

Ebben a sivár képben egyedül csak az vigasztaló még, hogy e zagyva helyzet dacára nem tud még - Istennek hála - Bihar megyében tért hódítani a néppárt. A mi népünk józansága, szabadelvû érzése be sem ereszti egészséges talajukra ezt az undok mételyt, mely sajnos a felvidéken és különösen a nemzetiségi kerületekben oly megdöbbentõ módon terjed.

Nagyváradi Napló 1901. augusztus 29.