311. STUART MÁRIA

- K. Hegyesi Mari vendégjátéka -

A mi közönségünknek érdekesség, újság kell mindig. Premier, divat-darab, debut, vendégjáték stb. Akkor a mi közönségünk hálás, jó.

Hónap vége felé - ami a mai pénztelenségben nálunk szintén fontos - ósdi tragédiára, csaknem teljesen megtelt a színház. Meglehetõsen hosszú idõ után Hegyesi Mari jött el újra hozzánk.

Ami a Hegyesi Stuart Máriájáról elsõsorban írandó, azt õ talán félreérti. Pedig az õ Stuart Máriája elsõsorban szép. Ez nem eleve ítélkezés. Mert ezután elragadtatással ismerünk be róla minden jót. De elsõsorban szép. Valósággal áhítatos hódolattal néztünk ennyi szépséget, imponáló nagy nõi szépséget. De a szépségnek ez a mindent megelõzõ hatása csak a mi eléggé nem vértezett kritikus voltunkat bizonyíthatja. Most már például, hogy a közvetlen hatások alól felszabadultunk, a Hegyesi Mari Stuart Máriájában az erõt és tudást látjuk nagyobbnak. Ez az erõ lebilincselt mindnyájunkat, s bizony nem ott volt legnagyobb mûvésznõ, ahol nyílt színen zúgott felé a tapsunk. A függöny legördülte után a kihívások szûnni nem akaró sora volt a siker igazibb kifejezõje. Az egész alakítás pedig nemes és öntudatos volt az utolsó vonásig. Somogyiné, P. Tóvári Anna, Peterdy, Szarvasi, Deésy, stb. munkálkodtak elismerésre méltóan az illusztris vendég mellett az este sikerén.

Nagyváradi Napló 1902. január 28.