313. TARKA SZÍNPAD NAGYVÁRADON

- A február 2-i mûvészestély -

Bohókás, kedves ötlet az, amit a színtársulat legkitûnõbb tagjainak közremûködésével valósít meg Fehér Dezsõ Tarka színpad néven a vasárnapi nagy érdeklõdéssel várt mûvészestélyen. Tegnap délután tartották a közremûködõk az elsõ próbát ebbõl az eredeti bohóságból, és a harsogó kacaj, mely már ezen a próbán is kísérte a Szohner Olga, Bérczi Gyula, Lányi Edit és Szarvasi Sándor pompás imitációit, elõre hirdették azt a zajos sikert és vidámságot, amellyel a közönség is kísérni fogja ezt a bohém színdarabot, ha ugyan ez a kurtább-hosszabb verseze­tek­be szedett és táncokkal, énekekkel felspékelt bohóság egyáltalában színdarabnak nevezhetõ.

A bohóság természetesen, mint mostanában minden új színdarab, prológussal kezdõdik. Elmondja pedig a prológust Somogyi igazgató kilenc éves fia, a színészvérû kis Somogyi Béla. Helyesebben eldanolja a fura prológot, melynek szecessziós verssorai ilyformán kezdõdnek:

Boci, boci tarka!
Ez a színpad tarka;
Ez a színpad tarka;
Se füle, se farka.

A publikum kékül,
De prológus nélkül
Nincs színdarab régtül,
Akárhogy is kékül…

S alighogy elhangzanak a prológus akkordjai, a színre pattan az egész elõadás lelke és fõszereplõje, Szohner Olga, aki elõbb a két primadonnát, azután a bájos E. Kovács Mariskát és végül önmagát fogja imitálni. Jönnek azután rendre a többiek, Lányi Edit, Bérczi Gyula, Szarvasi Sándor, akik mind mulatságos mûvészi karikatúrát festenek a közönség elé. Egyebekben a most már jelentékeny kibõvült bluette színlapja a következõ:

A nagyváradi színtársulat írásban és képben.

Vidám tragédia 1 felvonásban, dalokkal, tánccal és sok minden egyébbel.

Írta Fehér Dezsõ, zenéjét összekapkodta Várady Aladár

Idõ: jelenkor -

A vidám bluette-bõl most már egészen a koncert idejéig minden nap délután szerényen folynak a próbák a Szigligeti Színházban.

Nagyváradi Napló 1902. január 30.