7. LOTTI EZREDESEI

- Premier a színházban -

„Lotti ezredesei” szellemes, kedves paródia. A brettlivel immár megalkudni kénytelen varieté-színpadnak ötletes és bájos paródiája s e mellett valóságos kommentárja az új angol operettnek. Megmagyarázza az új operett-zsáner mivoltát, erejét, hibáit, s hatásának minden kis titkát. Fölvonultatja a fiús-primadonnát, az egzotikum egy pár pompás figuráját, belevonja a zenekart, derék, ambíciózus, színiakadémiát végzett és nem végzett urakkal õrült kánkánokat ugráltat el, kifigurázza az egy mûvészszámú sanzonetteket. Lefõzeti Fregolit és Küry Klárát. Hát ilyen mulatságos dolgokat míveltet a „Lotti ezredesei” szerzõje.

Elképzeltük: micsoda hatása lehetett mindennek a Wesselényi utcai - tarka színpadon. Miket csinálhat ebben a darabban Fedák Sándor, azaz Sári, akirõl egyet el kell ismerni, hogy az angol-járványt õ oltotta a magyar színpadokra.

És miket mívelhetnek a többiek is, akik megértik, hogy milyen szép dolog csúfolódni a színpadon, be vannak már avatva a cirkuszi hatás titkaiba, szóval, akik a darab egyik alakjával szólva „megértik a kor hívó szavát”. Nálunk, ahol a feketére suvikszolt rája néha Rómeót is játssza, ahol Lottit túlságosan leköti az „eredeti” Lotti „tanulmányozása”, ahol a közönség maga még nem törõdött bele, hogy neki csak lábbal énekeljenek, nálunk bizony nem könnyû egy ilyen darab sikerét megcsinálni.

De siker mégis volt. Hogy az angol operettek meséjével adósok szoktunk maradni, azt már régen megbocsátotta nekünk a közönség. E kegyességre apellálunk most is. De ebbõl ne tessék nagyon rosszat következtetni. A darab második fölvonása például magában olyan kész kis komédia, hogy Sipulusz és Guthi sárgaságba eshetnek az irigységtõl. De nem ez az operett üdve és célja. Hanem amit elõbbet írtunk: a paródia. És ez a paródia bizarr, de kedves, tarka, hangulatot adó. A zenének a darabban egész más szerepe van, mint például a Csepûrágók-ban.

Itt nincs mese, hogy kíséretébe szegõdjék. Néhány nagyon finom, kedves és pikánsan új illatú zeneszámot szétszórtak a darabban. S mikor a sok bolondság már nagyon próbára tette az érzékeinket: csöngetnek a zenekarnak s kaptunk idegcsillapítónak egy pompás kis kuplét vagy táncmuzsikát. Ez a „Lotti ezredesei”, melyet énekes bohózatnak kereszteltek különben el, ami hát éppen csak tetszés dolga. Az elõadás sokat nem adott abból, ami benne van a darabban. Ámon Margitban sok van az ilyen darabokra predesztinált „fiú-primadonná”-ból. Eleven, kedves és ügyes, de mégsem az igazi. Fedák, pedig látszott, hogy fedákoskodni akart.

Egy-két énekszáma, fõként tánca azonban nagyon tetszett. Az elõadás elején ezüst koszorút adtak neki. Tagadhatatlan, hogy nagyon ambicionálta Lotti szerepe. Akik megértették a bohóságot s ha lehet így mondani: morálját is, Krasznay és Bérczi voltak. A legtöbbet õk adtak vissza a darab ötleteibõl. De igen becsületesen bohóskodtak Benkõ Jolán, Tóvári Anna, Kulinyi Mariska, Dési, Füredi s a többiek is. Désiné és Bércziné nem mulasztották el most sem az õ rendes táncszámukat, s a közönség most is hálás volt nekik. Egyáltalán a közönség mulatni akart s mulatott is. Ötven telt házat Nagyváradon persze nem táncol össze Lotti. De ötöt megérdemel.

Nagyváradi Napló 1902. március 8.

(ae.)