32. SAJTÓPÖRÖK ÉS EGYÉB PÖRÖK

Szokoly Tamás ügyvéd úr a „Nagyváradi Friss Újság”-ban s házi lapjában, a „Tiszántúl”-ban nyilatkozatot tesz közzé, mely szerint rágalmazásért sajtópört indít a „Nagyváradi Napló” azon cikkírója ellen, aki a Vázsonyi ellen tervelt tüntetésbe az õ nevét is belevonta. Hogy az ügyészség dolgát megkönnyítsem, kijelentem, hogy azt a bizonyos cikket én írtam. Láttam Szokoly urat a tüntetõ ifjak fütyölõ kis seregében, hallottam, amint Szokoly úr megelégedett mosolygással mondta:

Na, ez megkapta a magáét!

Mindezt tanúkkal tudom igazolni. Mivel pedig ismerem Szokoly úr kontaktusát bizonyos klerikális körökkel s mivel ország-világ tudja, hogy a parlamentben azt az emlékezetes, szégyelnivaló tüntetést Vázsonyi ellen éppen a Kossuth-párt klerikális frakciója tervezte, melyhez tudomás szerint inkább húz a Szokoly úr lelke, mint Eötvöshöz például s a többi intranzigens liberális Kossuth-pártihoz: okom és jogom volt a látottakhoz a zokonvett megjegyzést fûzni. Fenyegetnek sajtópörrel más oldalról is, de hát itt tudják, hogy sem sajtó, sem egyéb pörökkel nem lehet engem megijeszteni. A Vázsonyi látogatása alkalmából támadt egyéb pörökre, szidalmakra s idétlen viccelõdésekre nincs szavam. Olyan alant járnak a pörlekedõk, szitkozódók s viccelõdõk, hogy nekem észre sem szabad vennem õket.

Nagyvárad, 1902. április 15.

Nagyváradi Napló 1902. április 16.

Ady Endre