79. KOZMOPOLITÁK

Nagyon szegények a klerikálisok, ha az õ legnagyobb ágyújok a kozmopolitaság vádja. Mondtuk ezt már sokszor és elégszer. De nekik szegényeknek gyakran elõ kell venniök e nagy ágyút. Valaki közülük elõvonatta most újra és újra Pikler Gyulának szegezte, akire rálõttek ebbõl az ostoba, puffogó ágyúból egynehányszor már.

Azt kellett pedig a nagy ágyúval elbõgni újra, hogy hazátlan és kozmopolita népség a zsidó. Miért? Mert Pikler Gyula, nekrológot tartva Pulszky Gusztávról, a többek között s igen mély és okos dolgok között ezeket mondta:

„Egész nevelésünk haladásellenes, anélkül, hogy tudnók; a végett, hogy az ifjúság fogalmat nyerjen az emberi mûveltség erejérõl, feladatairól és különösen a nemzeti mûvelõdés feladatairól, történelmet tanítanak neki, a lelkesedés forrását a múltban keresik számára, a történetbõl egyes speciális múlt érzéseket, gondolatokat és törekvéseket választanak neki ki követendõ például. Pedig a történelembõl csak bizonyos legáltalánosabb igazságokat szabadna számára kivonni, továbbá azt a tanulságot, hogy a nemzetek és emberek jóléte onnan származott, hogy folyton megváltoztatták meggyõzõdéseiket, érzelmeiket, törekvéseiket, eszközeiket.”

Ezekért a sorokért vonatott most újra elõ a nagy ágyú. Ezek a sorok bizonyítják, hogy micsoda istentelen, komisz, hazátlan népség a zsidó. Azt meri tudnillik mondani, hogy kétszer kettõ = négy s azt meri mondani, hogy nagyon ki találjuk húzni a lutrit, ha tovább is a múltban él s nem tud élni.

Magunk kinevetnõk magunkat, ha komolyan pörbe szállnánk ilyen nagy naivsággal. Hiszen végre is szaporodnak már nálunk is azok az emberek, akik a tudomány megállapításait, kétszerkettõit vérükbe menesztik át s nem vitáznak az analfabétákkal azon, hogy van-e „i” betû vagy „á” betû.

Az egész dologgal más okból foglalkozunk. Amit ugyanis Pikler mondott, az hite és tragikuma volt Pulszky Gusztávnak. Ejnye néhai hazátlan kozmopolita, zsidó Pulszky Gusztáv! De meg még sokan hirdetnek ilyenfélét az egyedül idvezítõ vallásban születettek közül is, de az eretnek keresztyének közül is. Magyarok, sõt fajmagyarok! Csak nemrégiben egy püspöki jogakadémia tanára, Bors Emil dr. summázta ezeket a dolgokat. Kozma Andor pláne verset ír a múltban élés és históriamánia ellen. Mit akarnak hát a zsidókkal a klerikális nacionalisták? A leghatározottabban tiltakozunk ellene, hogy a kozmopolita címet lefoglaltassák a zsidókkal! Hohó! Ha a tudományos haladás, tisztult gondolkodás, modernné válásra törekvés és kultúra kozmopolitaság a klerikális szemekben, akkor vagyunk itt még többen kozmopoliták!

Nem vagyunk talán elegen, de ha az Idõ és Sors ezt a kis országot fenn akarja tartani, ha van vele valami céljuk: leszünk még nagyon sokan. Mindenesetre pedig lesz köztünk elég zsidó is, mert ez a nemes és intelligens fajta egy országban sem segítette szebben és erõsebben a haladást és kultúrára térést, mint a mi országunkban.

Bömbölhet hát nyugodtan a klerikális ágyú. Aki élni, dolgozni és haladni akar ezért az országért, büszkén viseli a kozmopolita címet, amit klerikális nacionalisták adnak neki. Ha valamikor csakugyan lesz ebbõl az országból valami, ezeknek a kozmopolitáknak köszönheti, nem pedig a sújtásos, félig Ázsiában élõ, a nyers hús és lótej daliás korán rágódó, zsidópüfölõ s frázistgyártó hazaffffyaknak…

Nagyváradi Napló 1902. július 6.

(ae)