150. ÓRIÁSI VIHAR A KÉPVISELÕHÁZBAN

A magyar képviselõházban tegnap rettenetes botrányok játszódtak le. A botrányokat a Kossuth-párt rendezte. Miért? Oh ne tessék gondolni, hogy valami nagyszerû országos érdekek követelték a skandalumokat, amikre néha bizony nagy szükség van. A hazát nem adta el senki, még Vázsonyi Vilmos sem. A szerencsétlen, elhagyott nép milliói ellen sem tervelt senki semmit. Az alkotmánynak még a kis fülét sem piszkálta meg senki. Mi történt hát? Mi vadította meg a nemes függetlenségi tábort? Oh némulj el nagy természet: egy puszi-cimborától elvették a mandátumot. Gabányi Miklós, akinek egy beszéddel sikerült eddig még nem sejtett mély nívóra süllyesztem a magyar parlament vitáit, tegnap óta nem nagyságos úr. Bebizonyult róla, hogy a diósadi mandátumot, érdemes elõdjétõl, Sámuel Lázártól, olyan eszközökkel vette el, amilyenekkel még a magyar választásokon is nagy merészség küzdeni. Ergo, Gabányi urat kitiltották a házból, hova Gabányi úr nagyon sokadmagával olyan érdemetlenül került be.

Hát ezért csinált a Kossuth-párt olyan õrületes kavarodást, amilyennek még a Bánffy-buktatás napjai között is alig találják párját.

Nagy tanulsága van a tegnapi skandalumnak. Kár, hogy ezek a tanulságok a meg­hamisításoknak s hazugságoknak mai korszakában nem fognak leérni ahhoz a néphez, amelyre a Kossuth-párt támaszkodik, de - hisszük - nem sokáig fog támaszkodni.

Kérdünk mindenkit: vajon e párt szívére vett-e valamikor közérdekû dolgot, mint tegnap, egy puszi-cimbora kázusát, aki mellesleg egy hígfejû, korlátolt atyafi, valami hecc-plébánosnak a kreatúrája? Ugye, hogy közérdekû dolgoknál csaknem aludni szokott a Kossuth-párt, mely az utolsó választás óta különben annyi klerikális elemet fogadott magába, hogy ma már veszedelmesebb a hajdani való, hírhedt Ugron-pártnál. Hát a Kossuth-párt nem érzi a gyomai ütést? Nem érzi, hogy a Várkonyi 1045 szavazata azt jelenti, hogy a függetlenségi párt közjogi szóvirágait megunta már az elhanyagolt s egyre nyomorultabb nép?

Elkeseredéssel, majdnem undorral eltelve számolunk be a képviselõházban tegnap lefolyt csúnya skandalumokról:

A képviselõház mai ülésén - mint tudósítónk telefonon jelenti - óriási vihar volt. A költségvetés tárgyalása folyt. Pichler Gyõzõ befejezte beszédét a fõváros helyzetérõl. Széll Kálmán emelkedett szólásra. Néhány percig beszélt csak.

Hírhozó a teremben

Széll beszéde elején Endrey Gyula toppant be a Házba. Párthívei felé rohant s hangosan kiáltotta:

- Megsemmisítették a diósadi mandátumot!

Szinte hihetetlen kavarodás történt. Az egész Kossuth-párt felzúgott.

- Lehetetlen!

- Ajasság!

- Lássuk az ítéletet!

- Törvénytelenség!

A legkeményebb kiáltások sivalkodtak.

A fiatal negyvennyolcas, stréberkedõ honatyák, Papp Zoltán, Lengyel Zoltán és társaik a jobboldal felé ordítoztak.

Széll nem tud beszélni

Széll Kálmán miniszterelnök megpróbálta beszédjét folytatni. Nem lehetett. Tallián Béla elnök hiába csöngetett, beszélt. Végül lejött a képviselõk közé. Összetette a kezeit, úgy kérte a zajongókat. Nem volt semmi látszatja. Széll maga is odament a képviselõk közé. Azok kiabáltak, mint a sakálok.

A hatalmas, robusztus termetû Kubik Béla magából kikelve ököllel csinált magának utat a miniszterelnök felé. Akik emlékeztek a nagy obstrukció azon jelenetére, mikor Kubik Bánffyt inzultálni akarta, vagy legalábbis úgy látszott, hogy ezt akarja, most elébe vetették magukat s visszatartották.

Barabás Béla hírt hoz

Ekkor új hírnök jött. Nagyvárad követe, Barabás Béla dr., aki tagja a képviselõház ötödik bíráló bizottságának, mely a Gabányi mandátumát tárgyalta. Barabást a negyvennyolcasok körülfogják. Õ aztán így ad információt:

- Münnich Aurél semmisítette meg a mandátumot.

Erre tört aztán ki még csak a vihar. Kiáltások zúgtak:

- Persze Münnich és Sámuel egy páholyban vannak!

- Szívességet tett a szabadkõmíves testvérnek.

Münnich megjelen

Ebben a percben lépett be a házba Münnich Aurél. Mintha nem is látná és venné észre a forrongást, átmegy a jobb oldalra. Ott sokan gyûlnek köré. Õ egészen nyugodtan referál a történtekrõl.

- Ki vele!

- Menjen a páholyba!

- Ez a jog, törvény és igazság? - Münnich és Kubinyi mondjanak le!

Széll és Tallián egyenként kérlelik az izgatott negyvennyolcas honatyákat. A tárgyalást folytatni azonban nem lehet.

- Nem tárgyalunk addig, míg elégtételt nem kapunk - harsogják a derék szélbali honatyák.

Az ülést bezárják

Széll és Tallián mikor látták, hogy lecsendesíteni a vihart nem lehet, tanácskozni kezdtek. Közben megérkezett Apponyi Albert gr. is. A tanácskozás eredménye az lett, hogy az elnök az ülést bezárta.

- Holnap sem tárgyalunk - zúgta az ellenzék. A képviselõk leírhatatlan izgatottságban oszoltak szét.

A megsemmisített mandátum

A diósadi mandátumra tudvalevõleg két jelölt volt. A régi képviselõ Sámuel Lázár s egy a kerületben sohase látszott úr, Gabányi Miklós, kit egy Szentkirályi nevû plébános szerzett a kerületbe. Gabányi kortesei olyan terrorizmust fejtettek ki, hogy Sámuel visszalépett. Mint egyhangú választás ellen beadott petíció a diósadi petíció a bíráló bizottság elé került. A bizottság Issekutz Gyõzõt bízta meg a helyszíni vizsgálattal. A vizsgálat igazolta a petíció állításait. A panaszosok tanúinak állításaiból kiderült, hogy a függetlenségi Gabányi Miklós párthívei terrorizáltak. Több tanú kijelentette, hogy Sámuel Lázárra akart szavazni, de a nagy izgatás folytán otthon maradt. Különösen a jámbor természetû oláh nép tartózkodott a szavazástól. A tanúk túlnyomó része a nagy terrorizmusnak tulajdonítja Gabányi gyõzelmét s hangoztatja Sámuel Lázár nagy népszerûségét. Sámuel-párti szavazókra rálõttek stb., stb. A bizottság ezek alapján tegnapi tárgyalásán szótöbbséggel kimondta, hogy igazolásnak helyet nem ad. A mandátumot megsemmisíti s új választás kitûzését kéri a képviselõháztól. A megsemmisítés ellen szavaztak Barabás, Abaffy és Issekutz. A megsemmisítés mellett Kubinyi, Mayer és Münnich elnök. Az elnök szavazata kettõt számít s így a megsemmisítõ határozat gyõzött.

A Kossuth-párt akciója

A Kossuth-párt mindjárt az ülés után s késõbb újra értekezletet tartott. A párt erõs akciót indít. E célra Kossuth Ferencet, Barabás Bélát s Bartha Ödönt küldték ki.

Fölrendelték táviratilag az összes vidéken levõ párttagokat. Kimondták, hogy ha a képviselõház elfogadja a bíráló bizottság jelentését, a párt obstruálni fog. De remélik, hogy a jelentést nem veszik tudomásul…

*

Ez történt a magyar képviselõházban tegnap. Isten óvja ez ország népét, nehogy az õ képviselõitõl várja sorsa jobbrafordulását. A képviselõ urak nagy többségénél a mandátum a fõ. Ebben pártkülönbség nélkül megegyeznek. A mandátumért, egymás mandátumáért vért ontanak a tisztelt képviselõk. Az ország dolgai nem számítanak. Jól van ez különben így. Tán hamarább észre tér a polgárság!…

Nagyváradi Napló 1902. március 8.