151. PAULAY ERZSIKE

Paulay Erzsike bájos kis leány s kedvesen szavalt, de az a sok taps még nem jelentett teljes sikert. Egy nagyon édes, szép asszony könnyes szemei s pihenõ kezei többet mondtak a zúgó tapsnál. Hogy figyelte minden szavát, mozdulatát a szavaló kis leánynak! Hogy ömlött szét arcán a boldog érzések derûje, mikor a tetszés zaja kitört! Milyen boldog lehetett tegnap P. Adorján Berta, a mi kedves mûvésznõnk, akit - sajnos - kötelességünk most elkeseríteni. Bevádoljuk neki az összes nagyváradi bakfisok nevében Paulay Erzsikét. Mit mûvelt ez a kis leány tegnap!… Hiszen nem maradt egy ép szívû ifjú emberünk sem!… Valahány, mind az Erzsike udvarába szegõdött tegnap. Egyébként pedig újságoljuk, hogy a tegnapi est folyamán huszonnyolc jogászgyerek határozta el, hogy tanulmányait Budapesten fogja folytatni. Ilyen körülmények között pedig nincs más mód, mint Paulay Erzsike jöjjön Nagyváradra, Adorján Bertával együtt…

Nagyváradi Napló 1902. március 9.