154. PATIKUS SZÍNÉSZNÕ

Somogyi Károly - mint hírül adtuk már - szerzõdtette Virágvasárnaptól László Irént, a színiakadémia végzett növendékét. A kisasszony nagyon intelligens, fiatal szép leány. Azt mondják: kiválóan talentumos is. A szerzõdést a kisasszony és Somogyi egy kis alkudozás után megkötötték. A színész-szerzõdéseknek rendesen van egy pontjuk, mely szerint a be nem vált színészt egy hónapon belül a színigazgató minden indokolás nélkül elbocsáthatja. Ez benne van minden színész-szerzõdésben, ám az esetleg elbocsátott színésznõ zsüri elé viheti ügyét. László Irén kétszer is elolvasta ezt a passzust s azt mondta Somogyinak;

- Nem lehet ezt a pontot kihagyni, direktor úr?

- Nem lehet, kisasszony. Én hiszem és remélem, hogy önnel szemben nincs szükségem reá, de a színésztörvények szerint ennek benne kell lenni a szerzõdésben…

Egy kis szünet után újra megszólalt László Irén:

- Sok patika van Nagyváradon, direktor úr?

Somogyi Károly egy nagy kérdõjellé változott.

- Ha nem válnék be - folytatta László Irén -, elmegyek valamelyik patikába…

- Tessék? - kérdezte bizonytalan hangon a direktor…

- Hát beállok egy patikába…

Kiderült aztán, hogy László Irén egyetemet végzett s okleveles gyógyszerész… Szóval egy igazi modern, intelligens, erõs leányhoz illõen biztosította magát, mielõtt a deszkára lépne…

Nagyváradi Napló 1902. március 13.