166. HARCOK A SZÍNHÁZBAN

Zászlók még nem lengenek, kortestollak sincsenek még a kalapok mellett, de egy normális képviselõválasztás izgalmát és zaját felülhaladta már az a vetélkedés, melyet két nagyváradi színésznõ hívei folytatnak. Arról van szó, hogy Bilkey Irén, a színtársulat új csillaga, a kis ezüsthajú szubrett, alig játszott a nagyváradi színpadon s máris minden elhódítható pálmát elhódított a régi szubrett, Ámon Margit elõl. Ámon Margit gárdája most már a halálraítéltek elszántságával indította meg a küzdelmet Bilkey tábora ellen. E harcról méltóan nem tud zengeni a mai hitvány lantos. Egy Homér kellene e fölséges küzdelem megzengéséhez. Vasárnap délután mérkõzött elõször a két párt. Sajátságos taktikával mentek a harcba az ellenfelek. Mikor Ámon Margit megjelent a színen, a Bilkey-párt percekig zúgott:

- Bilkey, éljen Bilkey!

Viszont az Ámon-párt Bilkey Irént üdvözölte ilyenformán:

- Éljen Ámon Margit!

Elõadás után a színpadi bejárót megszállotta a lelkes ifjúság. A kijövõ színészeknek és színésznõknek a tûzoltók csináltak utat olyanformán, hogy vizet öntöttek a lelkes ifjúság legelõbbre törõ és legfelhevültebb tagjaira. Ámon Margitot a Széchenyi-szállodába, ahol lakik - a Bilkey-párt szerint - tizennyolc lelkes éljenzõ ifjú kísérte, az Ámon-pártiak szerint öt-hatszáz ember, viszont a Bilkey-párt hivatalos kommünikéi szerint ezrekre menõ tömeg kísérte éljenzések között Bilkey Irént a Rimanóczy-szállodáig, ahol a kis primadonna lakik. A harc kitört hát s folyik rémes nagy erõvel. A favorit határozottan Bilkey Irén…

Nagyváradi Napló 1902. április 29.