217. ÉLJEN BARABÁS!

A nagyváradi hû negyvennyolcas ember ajka már szinte reflexmozgásban kiáltja minden kellõ és nem kellõ alkalomkor:

- Éljen Barabás!

A mi válaszunk erre kellõ alkalmakkor szintén ez:

- Éljen Barabás! A tüzes, temperamentumos nagyváradi kuruc honatya még politikai ellenfeleitõl is kiharcolt már bizonyos szimpátiát. De azt nem köszöni meg Barabás Béla, amit egyesek az õ vivátozásával mívelnek s nem köszönik meg azok sem, akik mívelik.

Az iparos-kongresszuson egyes lelkes vagy kötekedõ atyafiak a Barabás éltetésével kívántak kellemetlenkedni. A tegnapi napon, a banketten például, szinte tüntettek a megjelent Tisza-pártiakkal s elsõsorban a bankett tisztelt vendége, dr. Beöthy László fõispán ellen. A nagyváradi iparosok egy jó része elfelejti, hogy hitványkodni a gyõztes félnek sem szabad s hogy örökre a Tisza buktatás emlékeibõl élni nem lehet. Fõként pedig nem lehet iparos-kongresszust csinálni. A nagyváradi kongresszus nem sujtásos negyvennyolcas atyafiak, nem honkanászok gyülekezete volt, hanem a magyar iparosság vezetõinek találkozása a magyar iparosság s vele az egész ország jövendõje érdekében.

Ugye, hogy méltatlankodtak a nagyváradi iparosok, mert a kongresszusról két napig elmaradt Beöthy fõispán. Megjegyezzük, hogy Bertsey Györgynek a fõispán kifejtette elmaradásának elháríthatatlan okait és mihelyt tehette, sietett a kongresszusra, melynek bankettjén elmondott hatalmas beszédjénél alig mutat fel értékesebb beszédet a kongresszus lefolyása. De frivol, okvetlen demonstrálások, kötekedések után elérhetik a nagyváradi iparosok, hogy csakugyan elriasztják azokat, kikre szükségük van s kik sem komolyan, sem zöldül nem szeretnek politizálni ott, hol az olcsó politizálásnál nagyobb és súlyosabb dolgokról esik szó. Ezt jegyezzék meg azok, kik tegnap a Barabás nevével és alkalomtalan éltetésével tüntettek. Kérdezzék meg különben Barabást, hogy nagy örömet okoztak-e neki?

Nagyváradi Napló 1902. október 21.