222. KÉT PÜSPÖKI SZÉK

A két nagyváradi katolikus püspöki szék várja még egyre késlekedõ gazdáit. Fent és lent folynak a kombinálások. Fent intrikák is, lent csak csendes reménykedések. Az új pontifexek pedig késlekednek…

Kell-e bizonygatnunk, hogy a nagyváradi róm. kat. és gör. kat. püspöki székek okos betöltése elsõ, s nekünk itt talán a legelsõ rendû és rangú probléma.

Emitt a hatalmas róm. kat. aula. Mindenkori gazdája fejedelmi jövedelmek ura. Amott a gör. kat. pöspöki rezidencia. Ami vele jár, szintén fejedelmi kincs. De mindkettõnek hatalmát a lelkek és indulatok kormányzó joga és ereje teszi teljessé, naggyá és sokban félelmessé.

Sejtjük, mik folyhatnak a döntõ termekben s halljuk a kombinációk seregét. És várjuk, nem szakad-e reánk egyik oldalról a kultúrharc, a másik oldalról a felekezetességgel szaturált fajharc, két nagy átkunk és örök veszedelmünk. A latin püspökség emlegetett lehetõségei közül talán még a Széchenyi kanonok püspöksége válthat ki legosztatlanabb elégedett érzést. De itt még óriási a bizonytalanság.

Annál jólesõbb és megnyugtatóbb, hogy a gör. kat. püspöki szék gazdájának nevét - mint hírül adtuk már - majdnem biztosan tudjuk. Szerencsés inspiráció s egy okos terv okos kiemelése a nagyváradi gör. kat. püspöki székbe, kegyes Pável püspök örökébe Laurán Ágoston nagyváradi vikáriust szánta.

A nagyváradi gör. kat. püspökség mindenképpen nagy domínium. A püspökség területe pedig egyik legexponáltabb, leglázasabb harctere ennek a sok nyelvû és sok lelkû országnak. Itt láthatóan csendben, de ádázul és történelemet csinálóan tart a harc, mely a jövendõt fogja kiformálni s eldönteni sorsát faji álmoknak, kulturális törekvéseknek. Ebbe a domíniumba nem hadvezér, de gubernátor kell. Kis álmokon, kis vágyakon, kis harcokon fölülálló egész ember. Arisztokrata a lelkében s szociális, krisztusi szeretetû tetteiben. Mindenképpen pedig beilleszkedõ a nagy terv kereteibe, melyek a kiépített kultúrországot ma még csak sejtetik Magyarországban. És ilyen ember Laurán Ágoston. Arisztokrata lélek, mert tudós, mert orátor, mert író s mert modern értelemben vett apostol, nagy, humánus, szent ideák rajongója. Ecce sacerdos!… Krisztus szolgája, emelkedett lélek és modern ember.

Nagy és teljes lesz az öröm, ha Laurán kinevezése perfektummá válik. A kettõs problémának nehezebbik fele kapott megoldást. A nagyváradi gör. kat. egyházmegyében, magyar és román nyelvû hivõk seregében nem lesz kultúrharc, de nemes harc a kultúráért, nem lesz fajharc, de lesz harc a fajoknak így is, úgy is bekövetkezõ nagy kibéküléséért.

Várván várjuk a hasonlóan szerencsés sorsot a róm. kat. püspöki szék betöltésénél. Itt van Nagyvárad, ez a modern életet élõ város. A falai között folyó lázas életben hat religió méregeti össze erõit. A két püspökségnek minden határán ilyen feszülése érzik az ellentétes erõknek, de már nemcsak religiók, de fajok között is. Egy kis megbillentése az erõmérlegnek - földindulás. Fõként a róm. kat. aula sáncvára s fölkínálója lehet egy rettenetes harcnak. Bár megkapná a maga Lauránját a róm. kat. püspöki szék is.

Nagyváradi Napló 1902. november. 14.