32. A KERESZT

Bartha Miklós mester és bizonyos Hamza Géza, törvényszék elnök Szegeden találkoztak tegnap. A kereszt jelében. Ha két ilyen kiváló férfiú az ország két zugában egyszerre rukkol elõ a feszülettel, akkor vagy a feszület van nagy bajban, vagy a józan ész. De bajban lehet mind a kettõ. A keresztnek nagy baja, hogy Bartha Miklósok és a Hamza Gézák védik. A józan ész pedig már régen bajban van ebben az országban.

A nyakunkat adjuk rá, hogy a szegedi zsidókat nem fogja megütni a guta a feszülettõl. Abba sem pusztultak volt bele, mikor Hamza Géza keresztény jurista bált akart volt a múlt télen rendezni keresztlevelekkel, keresztény valcerekkel, tipegõkkel és bosztonokkal. Bartha Miklós sem tud már olyan hitványságot cselekedni, amivel szenzációt csináljon. Azt pedig csak úgy jegyezzük ide, hogy Hamza Géza Plósz szabadelvû miniszter közeli rokona és protezsáltja. Bartha Miklós pedig kálvinista ember. Egyébként nem féltjük sem a zsidókat, sem a kálvinistákat. A kereszt nem fog az egészségüknek ártani. A keresztnek azonban igen-igen árthat ez a kis ügy mert a kereszthecc, hamzagézái és barthamiklósai elég rosszak ahhoz, hogy ezt a szent szimbólumot furkósbotnak használják, ami közhelynek látszik ámbár, de ekként van. A feszületet joga van a tárgyalóterembe behozni a törvényszéki elnöknek. De akkor joga van más vallási szimbólumot is. És kissé furcsa lesz, ha a debreceni törvényszék kálvinista elnöke rézkakast tesz az asztalra, s valamely filoszemita elnök (mert zsidót még mindig nem neveztek ki) szent tekercset. Mindez megtörténhetik, ha a hamzagézák és barthamiklósok nyugodtan heccelõdhetnek a kereszttel.

Kissé komolyabb az az ügy, hogy Bartha Miklósék keresztény jogbölcsészeti tanszéket akarnak, mert amilyen fene liberális ez a mi kormányunk, még teljesítni fogja ezt a hülyeséget. Oh, mert Molnár János lám hetvenezer forint jövedelmû kanonokságot kapott, s a jogbölcsészetet, az igazit, törülték a vizsgatárgyak közül. És íme ebben van a kereszt legnagyobb meggyalázása. Bartha Miklósék úgy állítják oda a keresztet, mint tilalomfát a kutató és haladó tudomány elé. Be kár ezért a szent szimbólumért!…

Nagyváradi Napló 1903. március 20.

(ae.)