57. UTAZÁS IGAVONÓ MARHÁVAL

Felismerni a társadalom szükségszerû fejlõdését, felismerni, hogy a társadalmi bajok minden idõben túlnyomó részben onnan eredtek, hogy a régi berendezések még nem alkalmazkodtak hozzá az új körülményekhez, de nem tenni meg minden lehetõt arra nézve, hogy ez a fejlõdés és az újra alkalmazkodás a legzavartalanabbul, a lehetõ leggyorsabban és legsimábban végbemenjen, mint ismerni a villamosságot, de nem hajtani az emberiség szolgálatába annyit jelentene, mint a robogó vasút mellett kanyargó országúton igavonó marhával utazni.

dr. Somló Bódog

Ez egyszer leszámolás lesz, kérlelhetetlen nagy leszámolás. A gondolatszabadság ellen Nagyváradon történt merénylet végre becsületesen szembe fogja állítani, mert szembe kell, hogy állítsa a robogó vonaton s az igavonó marhával utazókat.

Esztendõk óta folyik a vétkezés, a jövõ vezetõ generáció elerõtlenítése. Tessék szétnézni az ország fõiskolái között. Csaknem mindegyikben, különösen hol szabad eszû, látó szemû emberek tanítanak, vezetnek, viharzik az ifjú erõ. Egyéniségek formálódnak, fórumi, irodalmi vagy tudományos szereplésért buzognak az ifjak. Nagyváradon esztendõk óta csak tespedés van. Új gondolatot, új igéket alig-alig hallanak a katedráról. Ostoba dogmák szellemében, banali[tá]sokban, fatalizmusban, elfogultságban nevelõdik az ifjúság. Az ember szinte szemmel látja, mint készül a jövõ generáció, mely szûklátókörû, elfogult, maradi, csökönyös, szeparált és szürke lesz. Esztendõk óta a nagyváradi jogakadémia ifjai közül alig egy-két erõsebb ifjú akadt, kiket ez a szellem teljesen nem rontott el. Aki gondolkozni bír, sejti most már, hogy micsoda nagy kérdés a nagyváradi jogakadémia kérdése.

Ez a jogakadémia is, e szegény kis ország szörnyû kárára, fátumának beteljesítésére igavonó marhával utazókat nevel a gyorsvonaton utazók korában. Tegnap mondotta éppen nekünk egy világosan gondolkozó nagyváradi úriember:

- Ha nem történik valami a nagyváradi jogakadémián, húsz év múlva modern, intelligens, kultúrával élõ embernek kín és lehetetlenség lesz Nagyváradon élni. Hiszen máris érezzük a társadalomban a „veteres migrate coloni”-t. Az újak, a fiatalok a lateinerek közül kevés kivétellel egy új, elfogult, exkluzív és nem intelligens iskolát vezettek be. Mi lesz, ha ez a társadalmi iskola erõsülni fog?…

Így van. És ezért kell most megcsinálni a leszámolást. Nemcsak a liberális érzések, de a lokálpatrióta érzések is leszámolást követelnek az igavonó marhák utasaival. E város nagy intellektuális ereje, nimbusza van veszedelemben!…

Nagyváradi Napló 1903. május 30.

(ae.)