Kötet, Rész

 1   I,  6|                itt vagyunk, egyformán, a gróf kertjében. Éppen ilyet álmodott
 2   I,  6|                 Az ablakban áll a fiatal gróf. Súgja tisztelettel a vadági
 3   I,  6|                   de óh, szépeket mond a gróf. Szabad és boldog legyen
 4   I,  6|                délelőtt. A grófi kert, a gróf, a muzsika, a sok éljen.
 5 III,  2|                                    PÉTER GRÓF TÖRTÉNETE. ~Milanóban éltem
 6 III,  2|                  jött és megtalált Péter gróf. Őszi délutánon sétálgattam
 7 III,  2|                 már emlékeztem: ez Péter gróf, a víg főhadnagy, a táncos
 8 III,  2|                 sohase haragudni. ~Péter gróf szegény gróf vala s az egész
 9 III,  2|           haragudni. ~Péter gróf szegény gróf vala s az egész város, talán
10 III,  2|                szándékozik szegény Péter gróf. Péter gróf egy nőt akart,
11 III,  2|                szegény Péter gróf. Péter gróf egy nőt akart, a ki százezer
12 III,  2|          összecsaptak a hullámok azóta a gróf tréfás, vig, úri, szőke
13 III,  2|                  a napot, a melyen Péter gróf így rámbukkant, mert sejtettem
14 III,  2|             ember fedezi föl. Ez a Péter gróf szegény, rossz nevelésű,
15 III,  2|                 egy gazdag asszonynak. A gróf, Péter gróf, kopottan, száműzötten
16 III,  2|                asszonynak. A gróf, Péter gróf, kopottan, száműzötten is
17 III,  2|               gyakran káromkodott. ~- De gróf úr - kérdeztem nem egyszer
18 III,  2|            talpra fogja állítani? ~Péter gróf hosszas alkatú, szőke, vizes
19 III,  2|         ilyenféle büszkeség-roham után a gróf, - megcsaltak a nők. Párisban
20 III,  2|              komolyabb és méltóságosabb, gróf úr, - mondtam félig meggyőződésből,
21 III,  2|                 szórakozottságból. Péter gróf már-már kopaszodó koponyáján
22 III,  2|                van, ha mondom. ~* ~Péter gróf nagyon szomorúan élt szép
23 III,  2|              szép, előkelő ruhában Péter gróf. ~- Barátom, én vagyok a
24 III,  2| leghaszontalanabb: a beszédhez: ~- Nézze gróf úr, minden ember asszony
25 III,  2|                  De nekem hagyjon békét, gróf úr, mert én nem szeretek
26 III,  2|           lehetett távolmaradnom a Péter gróf boldogságától. Nekem kellett
27 III,  2|              valami sokra, azonban Péter gróf által megszépül a cégér,
28 III,  2|                  biztos volt, hogy Péter gróf elveszi a korcsmárosnét,
29 III,  2|              grófhoz őszintén: ~- Nézze, gróf úr, körülbelül minden ember
30 III,  2|                 csak most kezdené. Péter gróf szegény, odaadta egész személyét,
31 III,  2|      pincéremberek és borfiúk. ~- Ez egy gróf, egy magyar gróf, a tulajdonosnő
32 III,  2|                  Ez egy gróf, egy magyar gróf, a tulajdonosnő férje, a
33 III,  2|                 huszártiszt volt. ~Péter gróf jött hozzám zokogva s panaszkodott,
34 III,  2|                önmagát s leendő napjait, gróf úr - kérdeztem én majdnem
35 III,  2|                miatt bujdostam. De Péter gróf megzavart a maga történetével,
36 III,  2|             ujsághoz. És olvastam: Péter gróf megfojtotta a feleségét,
37 III,  5|                 valamely vén és utálatos gróf gyönge gavallérságáért?
38 III,  7|                 oláhok laktak. Őseiket a gróf szépapja hozta ide elüzött
39 III,  7|           Egyébként pedig csendes volt a gróf országa. Az ökröknek szabad
40 III,  7|                társaságban vadat űzött a gróf. A falú csenevész népe hajtotta
41 III,  7|                csenevész népe hajtotta a gróf elé olykor a vadat. Ilyenkor
42 III,  7|                  fehérfedeles kastély. A gróf úr és barátai mulattak.
43 III,  7|                 embernövény vézna volt a gróf országában. De csodálatosan
44 III,  7|               Hiába nyitotta az ajtót. A gróf ugrott elébe nevetve s kulcsokat
45 III,  7|                úgy vitték a halálraijedt gróf elé: ~- Ez volt, ez volt,
46  IV,  4|               Bocsánatot kérek, uram, én gróf Bagody Gaszton vagyok s
47  IV,  4|                 s a cigarettánál, Bagody gróf. S ha igazán az ő leányai
48  IV,  4|               egyformán. ~- Mondja csak, gróf úr, mióta élnek itt már
49  IV,  4|                 éves - mutatta be őket a gróf. ~Teci halvány volt, fáradt,
50  IV,  4|               már, a Juci - magyarázta a gróf - egészen ügyes, okos leány
51  IV,  4|                  ha muszáj - szólt még a gróf s a kihült pipát eltette
52  IV,  4|         foglalkozni velem Bagody Gaszton gróf, hanem mindent rábízott
53  IV,  4|              csomó mást is. Talán nem is gróf a pipás úr s nem konteszek
54  IV,  4|         kölyökhöz illik. ~Bagody Gaszton gróf megint szivart kért, fölébredve
55  IV,  4|             mennek egy külön-szobába. ~A gróf ostoba, álmos szemei rámszegeződtek,
56  IV,  4|                 letette a szivarját is a gróf s úgy harsogta, már amennyire
57  IV,  4|            lennék én itt, Bagody Gaszton gróf. Én mondom magának, barátom,
58  IV,  4|             szivart is adtam neki: ~- De gróf úr, egy tizenhárom éves
59  IV,  4|                  csinál. ~Bagody Gaszton gróf megcsókolta a pezsgőtől