Kötet, Rész
1 I, 2 | kendőjével a homlokához nyult. Mintha verejték gyöngyöznék ott.
2 I, 2 | Ekkor elszabadult minden. Mintha lebukott volna a vonatról
3 I, 3 | csúfolódóan bámult reá Ottó. Mintha sírva kacagott volna reá
4 I, 4 | Hazajövünk s úgy teszünk, mintha Magyarországon ránk szerep
5 I, 5 | mégis már olyanok a szemei, mintha messze, kék, napos partvidékek
6 I, 6 | Jóba, a kőtörő, szédült, mintha erős pálinkát ivott volna.
7 I, 6 | hetekig kínlódott. Még mindig mintha nagy késeket mártanának
8 I, 6 | áldott ember. ~És énekeltek, mintha az érkező boldogságot fogadnák:
9 I, 7 | kocsisa, különben pedig mintha hópalástban szállongtak
10 I, 7 | leányok kellettek: az igaziak. Mintha valamennyien összeszedelőzködtek
11 II, 2 | én férjhez akarok menni. ~Mintha megrengett volna a föld.
12 II, 2 | megrengett volna a föld. Mintha valami utálatosság szakadt
13 II, 3 | engem Julcsa, sőt Juliette, mintha már a másé volnék. ~Nagy
14 III, 2 | kellett megismerkednem. Akkor mintha nem is lett volna olyan
15 III, 2 | ruhában úgy ölelget engem, mintha testvére volnék. ~* ~Nem
16 III, 2 | sujtott bennünket az élet, mintha csak most kezdené. Péter
17 III, 3 | tántorgott. Nagy szemei mintha megnőttek volna s majdnem
18 III, 4 | TANÁR ÚR. ~Az északi fény mintha halványabb volna. A hold
19 III, 4 | a sötét mocsarak táján. Mintha a hó is fekete volna. A
20 III, 4 | könnyezve búcsúzkodott. Mintha mindig ismerték volna egymást.
21 III, 6 | nyargaltak be a faluba, mintha az ég muzsikált volna, a
22 III, 7 | verejtékeznek itt az emberek, mintha valami szomorú ország bűnösei
23 III, 7 | emberek is élni látszottak. Mintha mindenkinek joga lett volna
24 III, 7 | feszítette az oldalukat. Mintha valami nagy emlékezés szállta
25 III, 7 | kegyetlenség. Nyomorék Tar Pista mintha azért született volna, hogy
26 III, 8 | szigetét. Szerették ők egymást, mintha megelevenedett kép avagy
27 III, 8 | parancsol. ~Megrémültek s mintha künn vihar indult volna.
28 III, 8 | szigetét úgy tépte a szélvész, mintha csipke lett volna. Egy éjszaka
29 III, 9 | lábáról leesett asszony. Mintha ez lett volna a Tinódi-társaság
30 III, 10| hallgatta-hallgatta a válaszokat s mintha csak önmagával kivánna kegyetlenkedni,
31 III, 10| aludt el Enyingi Sándor, mintha nem ebből a házból vittek
32 IV, 1 | gondatlan, pihenő ember, mintha csak most kezdené az életet.
33 IV, 1 | úr olyan rosszindulattal, mintha a Balatont nem látta volna. ~-
34 IV, 1 | arcába. S Muskétás tanár úr mintha ifjuságának sohase hallott
35 IV, 3 | de nagyon csöndesen sir, mintha felleg szakadna). ~Zsoli:
36 IV, 5 | plántája, egy nyári délelőttön, mintha napszúrás érte volna, elájult.
37 IV, 5 | Tibortól, aki egyszerre csak mintha az édesapja féltékeny lelkiismeretévé
38 IV, 5 | mennyasszony lett, elnémult s mintha nem is a régi Tibor lett
39 IV, 5 | gyermekes gyermek lett, mintha kicserélték volna, olyan,
40 IV, 6 | megtalálták, olyan ép egész volt, mintha aludt volna csak. Ezeket
41 IV, 6 | fázott, kezeivel csapkodott, mintha a havat verné le magáról,
42 IV, 6 | történetet úgy mondta el, mintha olvasókönyvből tanulta volna
43 IV, 7 | Ősi ellenség - mondogatta, mintha valamelyik regényhősével
44 IV, 7 | mosolyogva távozott. Sármás, mintha valami megbabonázta volna,
45 IV, 7 | megbabonázta volna, úgy érezte, mintha egy nagy, szent kérdés kapott
46 IV, 7 | látott. Az emberek arcán is mintha ezt olvasta volna: alapjában
47 IV, 7 | Pantheon-asszony vonatával, mintha az a megváltásba és örökkévalóságba
48 IV, 8 | Kürtessy jóéjszakát kivánt, mintha mi sem történt volna s korán
49 IV, 9 | mégis lármásan sietett. ~Mintha félt volna egy beláthatatlan,
50 IV, 9 | csak úgy szabad élnünk, mintha élnőnk s tilos megingatnunk
51 IV, 9 | meg, hogy a mi Domynkat mintha egy Ördög táncoltatta volna
52 IV, 9 | időkben. Szegény, jó Domyt mintha hirtelen kicserélték volna,
|