1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2344
Kötet, Rész
1001 III, 1 | tárcákkal könyörgi sorba a lapredakciókat. Boldog,
1002 III, 1 | szent közelségébe juthat. A huszártisztet elsiratta
1003 III, 1 | elsiratta nyíri Gutberger Zsolt. A züllött élőről azonban tudni
1004 III, 1 | senkije, csak Kleopátra, a ki harmadik éve él immár
1005 III, 1 | grófkisasszonyok közt és a reménysége egy koronának,
1006 III, 1 | annyi joga is lehet már a Gutberger-millióknak...
1007 III, 1 | nyíri Gutberger Zsoltnak. De a leányoddal nem bírsz. Az
1008 III, 1 | s legalább is hercegnek a felesége. Az okos, gőgös,
1009 III, 1 | Gutberger. Bizonyosan lenézi a társnőit is mind. Micsoda
1010 III, 1 | naplót többé ne írj!... ~A naplót egyszer a párnája
1011 III, 1 | írj!... ~A naplót egyszer a párnája alatt lelték meg
1012 III, 1 | nyíri Gutberger Zsolthoz. A leány, óh, nervózus. Magába-roskadni
1013 III, 1 | Kleopátra hercegnők hercegnője a mágnás-leányok közt. A legfiatalabb
1014 III, 1 | hercegnője a mágnás-leányok közt. A legfiatalabb ő az egész
1015 III, 1 | nincs még tizenhatéves. S ő a legérettebb, a legokosabb
1016 III, 1 | tizenhatéves. S ő a legérettebb, a legokosabb mégis. A Belvedereben
1017 III, 1 | legérettebb, a legokosabb mégis. A Belvedereben még a történetét
1018 III, 1 | mégis. A Belvedereben még a történetét is tudja minden
1019 III, 1 | Ő adja legjobban számon a históriát s még a fizikában
1020 III, 1 | számon a históriát s még a fizikában is ő a legkülönb.
1021 III, 1 | históriát s még a fizikában is ő a legkülönb. E mellett rajong
1022 III, 1 | Zsolt. Igy-így. Adja vissza a leány, a mit a fiúk elvettek.
1023 III, 1 | Igy-így. Adja vissza a leány, a mit a fiúk elvettek. Üzze
1024 III, 1 | Adja vissza a leány, a mit a fiúk elvettek. Üzze el büszke
1025 III, 1 | el büszke Kleopátra azt a hitvány asszonyárnyat, a
1026 III, 1 | a hitvány asszonyárnyat, a ki az anyja volt, míg árny
1027 III, 1 | volt. ~És betelőben volt a három év, a mely az előkelő
1028 III, 1 | betelőben volt a három év, a mely az előkelő bécsi palotában
1029 III, 1 | bécsi parkokban. Olykor még a Práterben is. Talán itt
1030 III, 1 | orrocskáikat fintorgatva a csavargó olaszt, akin piszkos,
1031 III, 1 | Virágos fákat s napfényt akart a vásznára erőszakolni a lompos
1032 III, 1 | akart a vásznára erőszakolni a lompos csavargó. Nyomorúságosan,
1033 III, 1 | Nyomorúságosan, nehezen ment ez. A haszontalannak csak álmos
1034 III, 1 | átkozottul érdekes volt a csavargó. ~A finom leányok
1035 III, 1 | érdekes volt a csavargó. ~A finom leányok a séta után
1036 III, 1 | csavargó. ~A finom leányok a séta után napokig róla beszéltek.
1037 III, 1 | egymást vele. És különös a sors. A sétáló leányok nemsokára
1038 III, 1 | vele. És különös a sors. A sétáló leányok nemsokára
1039 III, 1 | nyitott ablakában állott a festő. Még mindig a virágos
1040 III, 1 | állott a festő. Még mindig a virágos fákat s a napfényt
1041 III, 1 | mindig a virágos fákat s a napfényt erőltette. Az arca
1042 III, 1 | Az arca fájdalmas volt. A kis rozoga festőállványon
1043 III, 1 | haragosan rúgott egyet, mikor a leányokat észrevette. Ingujjban
1044 III, 1 | s fütyörészve nézegetett a sok-gardedámú illatos nyáj
1045 III, 1 | sok-gardedámú illatos nyáj után. ~A grófleányok egyik-másika
1046 III, 1 | nyitottak voltak az ablakok a leányok hálószobáin. Májusvég
1047 III, 1 | hálószobáin. Májusvég volt. A kertben virágok illatoztak.
1048 III, 1 | Kleopátra fölkelt az ágyából. A sötétben felöltözött. A
1049 III, 1 | A sötétben felöltözött. A matrác mélyéből előszedte
1050 III, 1 | matrác mélyéből előszedte a lopott, rejtett holmikat,
1051 III, 1 | lopott, rejtett holmikat, a gyertyát, gyufát s papiros-füzetet.
1052 III, 1 | zokogással égette el Kleopátra a "Napló" című rongyos papircsomót.
1053 III, 1 | rongyos papircsomót. Az illat, a késő tavaszéji levegő, mámorítóan
1054 III, 1 | levegő, mámorítóan ömlött a szobába. Egyedül hált Kleopátra
1055 III, 1 | Egyedül hált Kleopátra s a földszinten. Leugrott az
1056 III, 1 | Két méter volt: semmiség. A magas kerti kőfal összesebezte
1057 III, 1 | kerti kőfal összesebezte a kezét s mégis átmászott
1058 III, 1 | legrettenetesebb harcát a sápadt asszonyárnnyal. Borzalmas
1059 III, 1 | álmában. Ez az óra volt az, a melyben nyíri Gutberger
1060 III, 1 | Gutberger Kleopátra, kint állván a májusvégi éjszakában egy
1061 III, 1 | rohant ki az olasz csavargó, a nagyon rossz piktor, átnyalábolta
1062 III, 1 | átnyalábolta Kleopátrát s vitte a rosszúlfestett virágos fák
1063 III, 2 | néhány hónapig, elbujdostam a saját lelkem, életem elől,
1064 III, 2 | vagyok, nem riasztott meg a szorgos levélhordó reggel,
1065 III, 2 | és délután, nem olvastam a fürge magyar hírlapokat.
1066 III, 2 | játszhattam el önmagamnak a beteg oroszlán szerepét,
1067 III, 2 | oroszlán szerepét, avagy talán a döglő és bozótba bújt szamárét.
1068 III, 2 | mindenkitől, önmagamtól se, de a világtól se, mert, ime,
1069 III, 2 | utcán, túl az aszfalton, a lármán, a divatos nőkön,
1070 III, 2 | az aszfalton, a lármán, a divatos nőkön, siető népen
1071 III, 2 | divatos nőkön, siető népen és a vámon. Búsúló, lombvesztő
1072 III, 2 | még fiatal óriás borult a nyakamba: ~- Ilyen öröm,
1073 III, 2 | örült, kiabált és bókolt a kopottas ruhájú magyar,
1074 III, 2 | hogy föl kellett riadnom a magam ostoba fásultságából.
1075 III, 2 | vissza az én barátomra, a ki sohase volt barátom s
1076 III, 2 | ki sohase volt barátom s a kivel egy kis szinésznő
1077 III, 2 | szőke, mint most, vagy talán a huszár-ruha csinál a szőke
1078 III, 2 | talán a huszár-ruha csinál a szőke emberekből is barnákat
1079 III, 2 | emlékeztem: ez Péter gróf, a víg főhadnagy, a táncos
1080 III, 2 | Péter gróf, a víg főhadnagy, a táncos huszár, a kire még
1081 III, 2 | főhadnagy, a táncos huszár, a kire még jómagam se tudtam
1082 III, 2 | Péter gróf egy nőt akart, a ki százezer forintokkal
1083 III, 2 | helyett milliókat hoz. Annál a kis szinésznőnél, a kinél
1084 III, 2 | Annál a kis szinésznőnél, a kinél megismerkedtünk, nem
1085 III, 2 | De nyilván összecsaptak a hullámok azóta a gróf tréfás,
1086 III, 2 | összecsaptak a hullámok azóta a gróf tréfás, vig, úri, szőke
1087 III, 2 | szőke feje fölött s menekült a régi helyről és most polgári
1088 III, 2 | volnék. ~* ~Nem áldottam ezt a napot, a melyen Péter gróf
1089 III, 2 | Nem áldottam ezt a napot, a melyen Péter gróf így rámbukkant,
1090 III, 2 | Borzasztó dolog, mikor a rejtőző embert fölfedezik,
1091 III, 2 | távoli ember fedezi föl. Ez a Péter gróf szegény, rossz
1092 III, 2 | hogy négy év óta bejárta a világot. Amerikát, Londont,
1093 III, 2 | Nápolyt. Seholse sikerült az a terve, mit mindenüvé magával
1094 III, 2 | mindenüvé magával vitt, a melyet most se dobott el:
1095 III, 2 | kell egy gazdag asszonynak. A gróf, Péter gróf, kopottan,
1096 III, 2 | megmaradt magyar úrnak, a ki káromkodva csodálkozik,
1097 III, 2 | azt hiszi, hogy eljön az a nő, a ki önt talpra fogja
1098 III, 2 | hiszi, hogy eljön az a nő, a ki önt talpra fogja állítani? ~
1099 III, 2 | ilyenféle büszkeség-roham után a gróf, - megcsaltak a nők.
1100 III, 2 | után a gróf, - megcsaltak a nők. Párisban egy belga
1101 III, 2 | becsületű, furcsa szalonban. A grófnő fölszólított, hogy
1102 III, 2 | hogy kisérjem el őt és a leányát, egy tizennyolcéves
1103 III, 2 | elmentem velük, nem tagadom, a grófnő fizette a költségeimet
1104 III, 2 | tagadom, a grófnő fizette a költségeimet s aztán, a
1105 III, 2 | a költségeimet s aztán, a fürdőzés végén, szörnyű
1106 III, 2 | dolog derült ki, képzelje. A grófné nem volt grófné,
1107 III, 2 | grófné nem volt grófné, a leány nem volt leány, de
1108 III, 2 | majdnem dühvel adta meg a választ. ~- Az én egyik
1109 III, 2 | szép Milanóban s ez engem, a ki szomorúságomat egyetlennek
1110 III, 2 | gróf. ~- Barátom, én vagyok a világ legboldogabb embere,
1111 III, 2 | mindenféle ember jár. De ezen a helyen is megmaradt annak,
1112 III, 2 | helyen is megmaradt annak, a kinek rendeltetett, uram,
1113 III, 2 | asszony. ~Akkor én már újból a fásult s magamban elzárt,
1114 III, 2 | szomorú, fázó ember voltam, a kire hiába hulltak a legpompásabb
1115 III, 2 | voltam, a kire hiába hulltak a legpompásabb szavak. Meg
1116 III, 2 | is mondtam Péter grófnak, a mikor nagynehezen erőm jött
1117 III, 2 | mikor nagynehezen erőm jött a gondolkodáshoz és a mi a
1118 III, 2 | jött a gondolkodáshoz és a mi a világon a leghaszontalanabb:
1119 III, 2 | a gondolkodáshoz és a mi a világon a leghaszontalanabb:
1120 III, 2 | gondolkodáshoz és a mi a világon a leghaszontalanabb: a beszédhez: ~-
1121 III, 2 | világon a leghaszontalanabb: a beszédhez: ~- Nézze gróf
1122 III, 2 | Milanóból, mintsem tanúja legyek a bajnak. Nehogy majd rám
1123 III, 2 | valamikor, vegye csak el a korcsmárosnét, legyen vele
1124 III, 2 | részesedni, főképpen, ha a vidámságot asszony adja
1125 III, 2 | adja hozzájuk. ~Azonban a keserű poharat nem lehet
1126 III, 2 | nem lehetett távolmaradnom a Péter gróf boldogságától.
1127 III, 2 | elmennem afféle násznagyképpen a korcsmárosnéhoz, a ki bizonyára
1128 III, 2 | násznagyképpen a korcsmárosnéhoz, a ki bizonyára idősebb volt
1129 III, 2 | esztendővel legalább is a grófnál. Barna, derék, termetes,
1130 III, 2 | Péter gróf által megszépül a cégér, előkelőbb címe lesz
1131 III, 2 | cégér, előkelőbb címe lesz a korcsmának. Mikor már elvégeztem
1132 III, 2 | korcsmának. Mikor már elvégeztem a nem szívesen vállalt föladatot
1133 III, 2 | hogy Péter gróf elveszi a korcsmárosnét, először beszéltem
1134 III, 2 | és hangulatot keres ebben a hitvány életben, míg ereje
1135 III, 2 | természetesen pénzt keres, mert jó a jó ruha, a gazdag lakoma,
1136 III, 2 | keres, mert jó a jó ruha, a gazdag lakoma, a kocsi,
1137 III, 2 | jó ruha, a gazdag lakoma, a kocsi, az uraskodás önmagáért,
1138 III, 2 | az uraskodás önmagáért, a könyv, a kép és sok más
1139 III, 2 | uraskodás önmagáért, a könyv, a kép és sok más egyéb. Az
1140 III, 2 | által kergesse az ember a maga vágyait. Az asszony
1141 III, 2 | akarnak tőle, biztosan ölés a vége: vagy ő öl minket,
1142 III, 2 | kezeimet s bejelentem, hogy a lakodalmon nem leszek ott,
1143 III, 2 | rossz multját, mindenét a korcsmárosnénak, a feleségének. ~
1144 III, 2 | mindenét a korcsmárosnénak, a feleségének. ~A korcsmában
1145 III, 2 | korcsmárosnénak, a feleségének. ~A korcsmában mindenféle embereknek
1146 III, 2 | mutogatták Péter grófot a fölszolgáló leányok, pincéremberek
1147 III, 2 | egy gróf, egy magyar gróf, a tulajdonosnő férje, a ki
1148 III, 2 | gróf, a tulajdonosnő férje, a ki az osztrák császárnál
1149 III, 2 | mikor csak kereste ezt a sok földi jót. ~- Hát miért
1150 III, 2 | mint régen. ~Nem esett a szívemre sehogyan az egész
1151 III, 2 | nagy válság zavarta akkor a lelkemet: végét akartam
1152 III, 2 | lelkemet: végét akartam vetni a bujdosásomnak s vissza akartam
1153 III, 2 | menni ahhoz az asszonyhoz, a ki miatt bujdostam. De Péter
1154 III, 2 | De Péter gróf megzavart a maga történetével, példájával
1155 III, 2 | nyugodtan senki s úgy potyognak a riasztó példák az ember
1156 III, 2 | Péter gróf megfojtotta a feleségét, nem vigyázóan,
1157 III, 3 | Büszke névre hallgatott a szegény, szép fiú: Abd-El-Kadernek
1158 III, 3 | S Párisba kellett jönnie a nagyapjával, egy vén arab
1159 III, 3 | vállalkozók szedték össze a tarka, piszkos, néhány sátoralja
1160 III, 3 | népet. S hozták valamennyit a nyári Páris gaudiumára Abd-El-Kaderrel
1161 III, 3 | mutogatták magukat. ~Még a négeres szudániak is szépek
1162 III, 3 | szudániak is szépek voltak a csapatban. Szépek a sovány,
1163 III, 3 | voltak a csapatban. Szépek a sovány, fogatlan asszonyok
1164 III, 3 | Egyforma nagy, tüzes, ragyogó a szeme mindnek. De a fölnőttje
1165 III, 3 | ragyogó a szeme mindnek. De a fölnőttje már egy szálig
1166 III, 3 | északi Afrikában bűnösök a városok. Egyszerü lelkük
1167 III, 3 | lelkük poklosságot kapott a mi híres civilizációnktól. ~
1168 III, 3 | civilizációnktól. ~Csak a gyermekek voltak még fehérlelküek.
1169 III, 3 | voltak még fehérlelküek. És a nagyokból Abd-El-Kader,
1170 III, 3 | ostoba leány. S Abd-El-Kader a gyerekekkel szeretett játszani.
1171 III, 3 | szeretett játszani. Óh, a gyerekek, ilyen pompás,
1172 III, 3 | különöset, szépet csak a mesékben olvastunk. ~De
1173 III, 3 | nyolc-tíz nap múlva, íme, a gyermekeket is megrontotta
1174 III, 3 | ravaszkodjanak, ha jönnek a "mossziu"-k, a "madám"-ok.
1175 III, 3 | ha jönnek a "mossziu"-k, a "madám"-ok. Csalják be őket
1176 III, 3 | madám"-ok. Csalják be őket a bazárokba s hogy kérjenek
1177 III, 3 | Abd-El-Kaderen nem fogott a lecke. Nagyapja, a vén gazember,
1178 III, 3 | fogott a lecke. Nagyapja, a vén gazember, véresre verte
1179 III, 3 | járkált. Nem kínálta senkinek a kártyáját. Megvetett minket,
1180 III, 3 | minket, ostoba fehéreket, a kik esténként az ő látásukra
1181 III, 3 | Gyűlölettel nézett reánk, a mikor a pénzünket elvette.
1182 III, 3 | Gyűlölettel nézett reánk, a mikor a pénzünket elvette. Különösen
1183 III, 3 | Különösen az asszonyokra, a lengő, könnyű nyári ruhásokra
1184 III, 3 | nyugodalma. Hiába akart elbújni a tömegben. Az asszonyok a
1185 III, 3 | a tömegben. Az asszonyok a nyomába voltak. Sugdostak,
1186 III, 3 | Sugdostak, nevettek s úgy néztek a fiúra, hogy az reszketett.
1187 III, 3 | Abd-El-Kader divatba jött, a szegény kis Abd-El-Kader.
1188 III, 3 | és könnyebben síró, mint a legapróbbak a fajtájából.
1189 III, 3 | síró, mint a legapróbbak a fajtájából. És ezután már
1190 III, 3 | Abd-El-Kadernek. Elkapkodták a képes kártyáit s Abd-El-Kader
1191 III, 3 | s Abd-El-Kader nagyapja, a vén gazember, tapsolva örült
1192 III, 3 | akkor nagy volt az aggodalom a sátrak alatt. S jött Abd-El-Kader
1193 III, 3 | jött Abd-El-Kader s arcán a barnabőrű ember szörnyű
1194 III, 3 | és toporzékolt. Mutatja a kezével, hogy megfojtja
1195 III, 3 | bevallotta, hogy igaz, amit a nagyapja mond. Valami jegesforró
1196 III, 3 | s azok küldenek valamit a nagyapjának. Azt mondták,
1197 III, 3 | szőnyeges, puha, illatos volt a szoba, ahová vitték. Miért
1198 III, 3 | nem vittek el más valakit? A kis Szadát, a ki öt éves
1199 III, 3 | más valakit? A kis Szadát, a ki öt éves és olyan kedves
1200 III, 3 | aki olyan bátran lovagol a csacsikon. Vagy Abdalaht,
1201 III, 3 | csacsikon. Vagy Abdalaht, aki a legokosabb fiú. Vagy Keiront,
1202 III, 3 | Vagy Aishát, vagy akárkit a gyermekek közül. ~De most
1203 III, 3 | Abd-El-Kadernek. Sorra álmodott a leányokról, a kik Afrikában
1204 III, 3 | Sorra álmodott a leányokról, a kik Afrikában maradtak.
1205 III, 3 | szomjasan nézte azokat a leányokat, a kik a csapatban
1206 III, 3 | nézte azokat a leányokat, a kik a csapatban voltak.
1207 III, 3 | azokat a leányokat, a kik a csapatban voltak. Egyszerre
1208 III, 3 | Egyszerre érezte, hogy ezek a szebbek. Az ő vérei, ezek
1209 III, 3 | szebbek. Az ő vérei, ezek a lusta, barna leányok. Szebbek
1210 III, 3 | barna leányok. Szebbek a fehér asszonyoknál. ~És
1211 III, 3 | Keveset beszélt franciául, a járókelők nem értették meg.
1212 III, 3 | sírt. ~Ekkor lelték meg a rendőrök s vitték az ő párisi
1213 III, 3 | s Abd-El-Kader nagyapja, a vén gazember, átkozódott
1214 III, 3 | átkozódott s jajgatott napok óta a sátrában. Nem akart fölkelni
1215 III, 3 | hallgatott most már mindig. A gyermekek közé nem vegyült
1216 III, 3 | Aludni nem tudott s nem mert a fajtájabeli leányokra gondolni.
1217 III, 3 | Abd-El-Kadert nagyapja, a vén gazember. És nagy volt
1218 III, 3 | vén gazember. És nagy volt a félelem a sátrak alatt.
1219 III, 3 | És nagy volt a félelem a sátrak alatt. Sugdostak,
1220 III, 3 | megtiltották neki. Csak a legromlottabbak vigyorogtak
1221 III, 3 | ölni szeretett volna. ~És a nyár múlni kezdett s készülődött
1222 III, 3 | múlni kezdett s készülődött a csapat. Abd-El-Kader egyre
1223 III, 3 | utolsó estén történt az a szörnyű riadalom. Eljött
1224 III, 3 | riadalom. Eljött az, akit a szegény, meggyalázott, megzavarodott
1225 III, 3 | kacagásáról ismerte meg messze a tömegben. Abd-El-Kader keresztültörte
1226 III, 3 | Abd-El-Kader keresztültörte magát a tömegen. Egy pillanat volt,
1227 III, 3 | Abd-El-Kader olyan volt, mint a rémmesék elevenült alakja.
1228 III, 3 | Négyen-öten alig bírták lefogni a szegény, táncoló Abd-El-Kadert.
1229 III, 3 | táncoló Abd-El-Kadert. A szegény megzavarodott gyermeket. ~ ~
1230 III, 4 | mintha halványabb volna. A hold is bágyadtabb. A besüppedt
1231 III, 4 | volna. A hold is bágyadtabb. A besüppedt kunyhó papirablaka
1232 III, 4 | besüppedt kunyhó papirablaka a legfényesebb pont a sötét
1233 III, 4 | papirablaka a legfényesebb pont a sötét mocsarak táján. Mintha
1234 III, 4 | sötét mocsarak táján. Mintha a hó is fekete volna. A két
1235 III, 4 | Mintha a hó is fekete volna. A két kis szamojéd emberállat
1236 III, 4 | jelekkel beszél egymáshoz a kunyhó előtt. Nem kell már
1237 III, 4 | kunyhó előtt. Nem kell már a tűzre rakni. A tudós beteg
1238 III, 4 | kell már a tűzre rakni. A tudós beteg férfiú elmegy... ~
1239 III, 4 | beteg férfiú elmegy... ~Bent a kunyhóban sípoló tüdővel
1240 III, 4 | kunyhóban sípoló tüdővel szedi a levegőt dr. Suoho tanár
1241 III, 4 | mormogja magának. - Megöl ez a láz. Jó volna a napot látni.
1242 III, 4 | Megöl ez a láz. Jó volna a napot látni. A szabadságom
1243 III, 4 | Jó volna a napot látni. A szabadságom is csak október
1244 III, 4 | Megyünk, emberkék! Ne rakjatok a tűzre... ~Mennek... A két
1245 III, 4 | rakjatok a tűzre... ~Mennek... A két kis láda volt a súly
1246 III, 4 | Mennek... A két kis láda volt a súly csak. Dr. Suoho tanár
1247 III, 4 | mindenestül egy kis fázó pehely a szánkón. A két kis szamojéd
1248 III, 4 | kis fázó pehely a szánkón. A két kis szamojéd vagy a
1249 III, 4 | A két kis szamojéd vagy a kutyáknak segített, vagy
1250 III, 4 | kutyáknak segített, vagy szaladt a szánkó után. Egész a városig.
1251 III, 4 | szaladt a szánkó után. Egész a városig. Itt új utazás várt
1252 III, 4 | már tovább. Az Obi mellett a mocsarak minden mérge az
1253 III, 4 | már két hét óta. Siessen a tanár úr. A főigazgató úr
1254 III, 4 | óta. Siessen a tanár úr. A főigazgató úr nagyon haragszik
1255 III, 4 | főigazgató úr nagyon haragszik a hosszú szabadság miatt.
1256 III, 4 | hosszú szabadság miatt. Ezt a levelet a gimnáziumi igazgató
1257 III, 4 | szabadság miatt. Ezt a levelet a gimnáziumi igazgató írta.
1258 III, 4 | gimnáziumi igazgató írta. A másik ismeretlen úr, dr.
1259 III, 4 | üdvözli nagyhírű kartársát, a tudós dr. Suoho tanár urat
1260 III, 4 | Suoho tanár urat s most a tommerforói kórházban fekszik.
1261 III, 4 | fekszik. Bocsásson meg neki a nagyhírű kartárs. Ő elébe
1262 III, 4 | kartárs. Ő elébe akart utazni, a lappok közül jön, de levette
1263 III, 4 | jön, de levette lábáról a kór. Nem tudna meggyógyulni
1264 III, 4 | sem, ha nem beszélhetne a híres dr. Suohóval... ~Dr.
1265 III, 4 | Tommerforónak vette útját. A ládáit hazaküldte. Legalább
1266 III, 4 | születik meg bizonyosan azokból a ládákból. Az úton pedig
1267 III, 4 | pedig százszor fölmondogatta a nevet: ~- Dr. Kovács Mór...
1268 III, 4 | rákiabált, hogy alig áll a lábán, miért nem fekszik
1269 III, 4 | hebegte gyáva büszkeséggel. ~A doktor nem ismerte, de bevezette
1270 III, 4 | nem ismerte, de bevezette a magyarhoz. Ez is lázas volt.
1271 III, 4 | ismerték egymást. Alkonyodott. A csupasz, fehér, magas falú,
1272 III, 4 | jó, de átengedett valamit a kis északi ország fagyosságából.
1273 III, 4 | fagyosságából. Néha összeereszkedett a két különös sovány ember,
1274 III, 4 | csapni otthon, - nyögte a magyar. ~- Húszéve dolgozom
1275 III, 4 | már sötét volt egészen. A fejével, forró, fájó fejével
1276 III, 4 | ismernek, - nyögte tovább a magyar. - Még Londonban
1277 III, 4 | úr kérdezte: ~- Kicsi az a város? ~- Kicsi. ~- Hogy
1278 III, 4 | Kicsi. ~- Hogy élnek a magyarok? Most mit csinálnak? ~-
1279 III, 4 | Meghal, - dünnyögte utána a finn. - Ott is, - dünnyögte
1280 III, 4 | föltápászkodva sóhajtotta a finn. Egy kicsit félrevonta
1281 III, 4 | finn. Egy kicsit félrevonta a lámpaernyőt. Most nézték
1282 III, 4 | sárgásfényű, keleti szemekkel. A magyar sem volt turáni arc.
1283 III, 4 | és betegesen élő arc mind a kettőé. ~Aztán tovább folyt
1284 III, 4 | Aztán tovább folyt össze a sípoló tüdőkből a két fáradt
1285 III, 4 | össze a sípoló tüdőkből a két fáradt hang. ~- Én nem
1286 III, 4 | Német lapokba írok. Ez a honfitársaim előtt bűn.
1287 III, 4 | nem tudok oroszul. Ez meg a hatalom előtt bűn. Hívnak
1288 III, 4 | Az enyém is, - sóhajtotta a magyar. - Csak a gondolkozástól
1289 III, 4 | sóhajtotta a magyar. - Csak a gondolkozástól fél még.
1290 III, 4 | fél még. És zavaros még a lelke. De ki fog forrni...
1291 III, 4 | tartunk. Akinek gyűlölt a vallása s e mellett lármázni
1292 III, 4 | vigasztalásképpen hozzájuthat ehhez a címhez. Szép cím, sokat
1293 III, 4 | dolgoztam érte, de ettől a címtől most elvehetik a
1294 III, 4 | a címtől most elvehetik a kenyeremet. Úgy mennék már.
1295 III, 4 | bólintott szédülő, fájó fejével a finn. Németül beszéltek
1296 III, 4 | meghatottan citált valamit. Talán a Kalevalából. Talán a saját
1297 III, 4 | Talán a Kalevalából. Talán a saját megtelt lelkéből.
1298 III, 4 | saját megtelt lelkéből. A lázas, beteg magyar folytatta: ~-
1299 III, 4 | Érezte kunyhója hidegét, a fagyos mocsarak levegőjét,
1300 III, 4 | fagyos mocsarak levegőjét, a nyirkos sötétséget. Hallotta
1301 III, 4 | nyirkos sötétséget. Hallotta a farkasok ordítását. De gyertyájának
1302 III, 4 | mellett egy idegent is látott a kunyhójában. Egy magas homlokú,
1303 III, 4 | nem változik-e ott már a világ. Itt sokára fog megváltozni... ~
1304 III, 4 | jött s jelentette, hogy a beteget nem szabad tovább
1305 III, 4 | szabad tovább fárasztani. ~A két lázas, elgyötört ember
1306 III, 4 | ismerték volna egymást. A sápadt finn hold megvilágította
1307 III, 4 | finn hold megvilágította a szédülő, támolyogva lépdelő
1308 III, 4 | erősen, ahogy soha még. A kérdések kérdése szakadozott
1309 III, 4 | kérdése szakadozott elő a lelkéből: ~- Miért?... Miért?... ~
1310 III, 4 | Miért?... Miért?... ~Aztán a kórházi ember jutott az
1311 III, 4 | után, melynek pedig más a lelke, mint az övé. Mikéntha
1312 III, 4 | is más lelke volna. De ez a gondolat erőre is hozta.
1313 III, 4 | Kocsiba ült, hajtatott a vasúthoz. Megy haza. Sietni
1314 III, 4 | mellől, az északi fény, a fagy, a sötétség, a mocsarak
1315 III, 4 | az északi fény, a fagy, a sötétség, a mocsarak rettenetes
1316 III, 4 | fény, a fagy, a sötétség, a mocsarak rettenetes világából... ~...
1317 III, 4 | Akkoron éjszaka, a fagyos Tommerforóban, a
1318 III, 4 | a fagyos Tommerforóban, a sápadt finn hold fényében
1319 III, 4 | kicsi nép géniuszának, ha a kicsi népeknek is vannak
1320 III, 5 | csörgő szánokkal jönnek be a leányos, világos városba
1321 III, 5 | Boriska mindig. ~El, el innen a koldus Budapestről, mely
1322 III, 5 | Legendás Moszkvából jönnek a hírek. Selymes, szmirnai
1323 III, 5 | várnak ama nőkre, kiknek a vére tokaji bor. Csak dalolni
1324 III, 5 | bankókkal gyömöszölik tele a kicsi cipőket s ha jókedvük
1325 III, 5 | gyémántdarabokkal dobdosódnak a csörgő, szános, cifra, bolondos
1326 III, 5 | lássuk, hogy jusst formál a csókunkhoz minden majom?
1327 III, 5 | kell?) ~Igy bombázgatta a maga kis fejét Boriska.
1328 III, 5 | hires gazdasszony volt. Mind a két nagyanyád is, Boriska.
1329 III, 5 | Boriska. És mind szerették a gyermekeket, Boriska, neked
1330 III, 5 | Boriska, hogy szeretted a testvérkéidet ringatni?
1331 III, 5 | mégy, Boriska...) ~Topogott a lábacskáival a rapidvonat
1332 III, 5 | Topogott a lábacskáival a rapidvonat bársonyos fülkéjében.
1333 III, 5 | simogatta, simítgatta. Üzte a nyugtalan, furcsa gondokat
1334 III, 5 | Bizony hazahozom.) ~Pihegett a melle, pompás csípői remegtek,
1335 III, 5 | tüzelt. Igérgette magának a jövendőt, a messzibbet.
1336 III, 5 | Igérgette magának a jövendőt, a messzibbet. A közelit pedig
1337 III, 5 | jövendőt, a messzibbet. A közelit pedig szépitgette
1338 III, 5 | odaért fehér, decemberi estén a rubeles városba... ~Ám de
1339 III, 5 | Boriska már el is jött a városból, hol is csörgő
1340 III, 5 | vad, muszka urak. Már csak a múltból hallja idáig Boriska
1341 III, 5 | múltból hallja idáig Boriska a cserkesz muzsikusok lármás
1342 III, 5 | járt. Zakatoló lett azóta a szíve s nem könnyen tüzel
1343 III, 5 | Talán meg is halna ő, ha a régi tájakat látná. Hol
1344 III, 5 | vármegyére szóló gazdasszony volt a két nagyanyja. És édesanyja
1345 III, 5 | könnyeket parancsolt ki a szemeiből szoruló, rendetlen,
1346 III, 5 | szenvedésem. Véremnek vére. A te anyád vagyok. Eljöttem
1347 III, 5 | Boriska ama Gábor fiúnak a meglátogatását, kit hét
1348 III, 5 | grófné vagyok. Maga nevelje a fiamat. Sok pénzt kap tőlem.
1349 III, 5 | gondozza. ~És ment azóta a sok pénz sok részéből a
1350 III, 5 | a sok pénz sok részéből a világnak a Gábor gyerek
1351 III, 5 | sok részéből a világnak a Gábor gyerek asszonya számára.
1352 III, 5 | pedig irta gyakorta: ~- A gyerek szép, egészséges.
1353 III, 5 | merek menni.) ~És így teltek a tavaszok. A nyolcadik már.
1354 III, 5 | És így teltek a tavaszok. A nyolcadik már. És a Rivierán
1355 III, 5 | tavaszok. A nyolcadik már. És a Rivierán cimiezi pazar,
1356 III, 5 | betege volt már Boriska, a szíve pedig megkopottabb,
1357 III, 5 | érted, én drága bünöm.) ~A doktor pedig nem vigyázott.
1358 III, 5 | vigyázott. Hangosan mondotta a terrászon a komornának: ~-
1359 III, 5 | Hangosan mondotta a terrászon a komornának: ~- Aimée, vigyázzon
1360 III, 5 | percében tűzszerű erő gyulladt a lelkében. Nem lehet. Most
1361 III, 5 | örökre megálljon verésében a szíve. ~Az a végzés, mely
1362 III, 5 | megálljon verésében a szíve. ~Az a végzés, mely bizonyos asszonyokat,
1363 III, 5 | megjelent és rátelepedett a cimiezi villa sápadt, beteg
1364 III, 5 | Moszkvába. ~Hát újra ment a rubeles, szent város felé.
1365 III, 5 | rubeles, szent város felé. És a szívére a fia vigyázott. (
1366 III, 5 | város felé. És a szívére a fia vigyázott. (Jaj csak
1367 III, 5 | az új, vidám leányokat. A csörgő szánas, bolondos,
1368 III, 5 | bolondos, víg urak szórták a pénzt a dalos, táncos szépleányok
1369 III, 5 | víg urak szórták a pénzt a dalos, táncos szépleányok
1370 III, 5 | ügyvédjét kereste. Meghalt a szegény. Pár hónapja és
1371 III, 5 | hát keresni komornájával a kis, közeli falút a Gábor
1372 III, 5 | komornájával a kis, közeli falút a Gábor gyerek szegény édesanyja. ~
1373 III, 5 | Odataláltak. Előkerült a derék muzsikné. És Boriskának
1374 III, 5 | eszébe, hogy nem tud oroszul. A régi pár szót elfelejtette. ~
1375 III, 5 | Kacagott, sírt, gőgicsélt. A karjait babatartóan hajtogatta: ~-
1376 III, 5 | hajtogatta: ~- Tente-tente... ~A parasztasszony megértette.
1377 III, 5 | legény villázta az almot. ~A muzsikné előhúzta a fiút.
1378 III, 5 | almot. ~A muzsikné előhúzta a fiút. Boriska illatos zsebkendőjét
1379 III, 5 | illatos zsebkendőjét borította a maga szenvedő, fintoros,
1380 III, 5 | itt. De aztán belenézett a fiú szemeibe. Csodálatosan
1381 III, 5 | Erős, pompás, pozsgás volt a kölyök. Boriskának egész
1382 III, 5 | fiam. Az anyád jött érted. ~A fiú, a félvad kölyök megijedt
1383 III, 5 | anyád jött érted. ~A fiú, a félvad kölyök megijedt a
1384 III, 5 | a félvad kölyök megijedt a cifra, női istencsodától.
1385 III, 5 | s védően kapta maga elé a piszkos négyágú vasvillát.
1386 III, 5 | mondott valamit. Dühös volt a csöpp ember. Biztosan káromkodott. ~
1387 III, 5 | káromkodott. ~És Boriskának nem ez a rettenetes vadság facsarta
1388 III, 5 | hogy ő nem beszélhet soha a fiával. Akitől élete megváltását
1389 III, 5 | Csak megcsókolhatná. De a fiú már csapdosott a piszkos
1390 III, 5 | De a fiú már csapdosott a piszkos vasvillával. ~Boriska
1391 III, 5 | hang nélkül összerogyott. A komorna hiába próbálta ébresztgetni
1392 III, 5 | Boriskában nem volt élet. A vad kölyök is megrebbent.
1393 III, 5 | is megrebbent. Leejtette a vasvillát. Mind reáhajoltak
1394 III, 5 | Boriskára. Csodálatos volt a halott, cifra asszony az
1395 III, 6 | verejtékezni. Halkabb, gyávább volt a munka, a nyögés, a sóhaj,
1396 III, 6 | Halkabb, gyávább volt a munka, a nyögés, a sóhaj, a káromkodás,
1397 III, 6 | volt a munka, a nyögés, a sóhaj, a káromkodás, még
1398 III, 6 | munka, a nyögés, a sóhaj, a káromkodás, még a szerelem
1399 III, 6 | sóhaj, a káromkodás, még a szerelem is. Valami titkos,
1400 III, 6 | akácok is nyiladoztak s a gabona nagy gőggel kihányta
1401 III, 6 | nagy gőggel kihányta fejét a mezőkön. Mégse akart a maga
1402 III, 6 | fejét a mezőkön. Mégse akart a maga rendjén menni semmi
1403 III, 6 | maga rendjén menni semmi a kis zavarodott faluban.
1404 III, 6 | lehetett egy diónagyságú se a tüdeje s nem halt meg. A
1405 III, 6 | a tüdeje s nem halt meg. A gépészék Lilije visszaküldte
1406 III, 6 | gépészék Lilije visszaküldte a jegygyűrűt a vőlegényének,
1407 III, 6 | visszaküldte a jegygyűrűt a vőlegényének, mert ő - üzente -
1408 III, 6 | elmegy apácának Szatmárra. A jegyző segédje egyszerre
1409 III, 6 | hogy őt alighanem kedveli a postamesternő, aki elvált
1410 III, 6 | postamesternő, aki elvált asszony s a legkívánatosabb menyecske
1411 III, 6 | legkívánatosabb menyecske volt a faluban. Békés házastársak
1412 III, 6 | erkölcsös asszonyok. Az emberek, a falusi emberek, akiknek
1413 III, 6 | korbácsolta, vérezte önlelkét. ~* ~A kálvinisták templomában,
1414 III, 6 | kálvinisták templomában, a kis, fehér toronyban, olyan
1415 III, 6 | vasárnapokon úgy széthordta fent a levegőben a kis harang hangját
1416 III, 6 | széthordta fent a levegőben a kis harang hangját a szél,
1417 III, 6 | levegőben a kis harang hangját a szél, hogy az ötödik házban
1418 III, 6 | ötödik házban sem hallották. A pápista és oláh templomban
1419 III, 6 | lármázott. Mondta is Barcsi Pál, a kálvinista kurátor, gyakran
1420 III, 6 | búsan: ~- Azért romlik ebben a mi falunkban minden, mert
1421 III, 6 | mert nem lehet hallani a harangot. Romlott is, valóban,
1422 III, 6 | harangot. Romlott is, valóban, a falu, de különösen elkoldusodtak
1423 III, 6 | elkoldusodtak s megfogyatkoztak a kálvinista magyarok. Elköltöztek,
1424 III, 6 | leszegényedtek, nem szaporodtak s már a templomba se szerettek járni,
1425 III, 6 | nagy összeesküvést szőtt a falu ellen. Csak a papot
1426 III, 6 | szőtt a falu ellen. Csak a papot avatta a tervébe és
1427 III, 6 | ellen. Csak a papot avatta a tervébe és Barcsi Pált,
1428 III, 6 | tervébe és Barcsi Pált, a zsémbes kurátort. Két olyan
1429 III, 6 | olyan nagy harangot vett a református templomnak, amilyet
1430 III, 6 | templomnak, amilyet csak a kis fehér torony roskadás
1431 III, 6 | harangkondulásig. ~Éjszakára hozták be a vasúti állomásról az új
1432 III, 6 | vonták föl ügyes mesterek a toronyba. A falú, a nyugtalan,
1433 III, 6 | ügyes mesterek a toronyba. A falú, a nyugtalan, zavarodott
1434 III, 6 | mesterek a toronyba. A falú, a nyugtalan, zavarodott falú
1435 III, 6 | szerencsésen arra fordult a feje, hogy a toronyablakok
1436 III, 6 | arra fordult a feje, hogy a toronyablakok nyitva vannak.
1437 III, 6 | s az emberek nekimentek a napnak, úgy mint tegnap.
1438 III, 6 | éppen nyolcadszor hívta el a gyermekeit, hogy nyolcadszor
1439 III, 6 | nyolcadszor is javítson a végrendeletén. A gépészék
1440 III, 6 | javítson a végrendeletén. A gépészék Lilijének a vőlegénye
1441 III, 6 | végrendeletén. A gépészék Lilijének a vőlegénye egy alkalmas asszonyt
1442 III, 6 | Lilihez, hogy gondolja meg a dolgot. Neki revolvere van
1443 III, 6 | érzi magát s jöhet akármi. A segédjegyző délben találkozott
1444 III, 6 | segédjegyző délben találkozott a postamesternővel s a menyecske
1445 III, 6 | találkozott a postamesternővel s a menyecske olyan ellágyult
1446 III, 6 | veszekedtek. Mindenki átkozta a maga és a más életét. Mindenki
1447 III, 6 | Mindenki átkozta a maga és a más életét. Mindenki fogadkozott,
1448 III, 6 | megálltak félpercre az órák és a szívek a falúban. Két harang
1449 III, 6 | félpercre az órák és a szívek a falúban. Két harang kondult
1450 III, 6 | hangjukkal szinte földöntötték a falút. Éhesek, zúgók, szépek,
1451 III, 6 | hatalmasak voltak, akárcsak a zilahi vagy nagykárolyi
1452 III, 6 | nagykárolyi templomé. Messze a mezőkön megriadtak a dolgozó
1453 III, 6 | Messze a mezőkön megriadtak a dolgozó emberek s nyargaltak
1454 III, 6 | emberek s nyargaltak be a faluba, mintha az ég muzsikált
1455 III, 6 | mintha az ég muzsikált volna, a házakból kirohant, akinek
1456 III, 6 | öregek sírtak, hogy itt a világ vége. ~Kálvinisták,
1457 III, 6 | pápisták, oláhok fordultak a templom felé, a kálvinista
1458 III, 6 | fordultak a templom felé, a kálvinista templom felé.
1459 III, 6 | vagy még több kellett, amíg a megértés szétáradt, az emberek
1460 III, 6 | szemekkel ujságolták: ~- Ezek a mi harangjaink, a református
1461 III, 6 | Ezek a mi harangjaink, a református templomé, most
1462 III, 6 | templomé, most ajándékozták. ~A postamesternő, éppen amikor
1463 III, 6 | amikor csókra került volna a sor, meghallotta a harangokat
1464 III, 6 | volna a sor, meghallotta a harangokat és a hírt. Jajgatni
1465 III, 6 | meghallotta a harangokat és a hírt. Jajgatni kezdvén,
1466 III, 6 | elájult s úgy kiabált, hogy a segédjegyző, aki szintén
1467 III, 6 | Gyalázatos, hitvány ember, a becsületemet akarja elrabolni,
1468 III, 6 | takarodjék. ~Este kilenc órakor a gépészék Lilije gyűrűstől
1469 III, 6 | gyűrűstől együtt magához hivatá a volt vőlegényét. Akik egymásra
1470 III, 6 | terveltek, bűnbánóan eltemették a terveiket. Este féltízkor
1471 III, 6 | szólni az én temetésemen." S a kis falú népe dobogó szívvel,
1472 III, 7 | állott neki itt ezer méterre a falutól. ~Beteg arcú falú
1473 III, 7 | Beteg arcú falú volt ez a Vadág. Szalmás kunyhóiban
1474 III, 7 | rongyos oláhok laktak. Őseiket a gróf szépapja hozta ide
1475 III, 7 | menekültjei. Dohányt termeltek itt a hatalmas grófi birtokon.
1476 III, 7 | érkeztek, még magasan hordták a fejüket. Azóta megroskadtak
1477 III, 7 | mint az oláhok. Félnek a bátor gondolattól is. Ha
1478 III, 7 | gondolnak: gyáván lehunyják a szemüket. Ki ne olvassa
1479 III, 7 | szemüket. Ki ne olvassa a vétket belőle valami grófi
1480 III, 7 | belőle valami grófi irnok. A halál vidékének látszik
1481 III, 7 | emberlakóit letarolja az év a kastély számára. Buja földjéből
1482 III, 7 | őket. És viruló nyárban a dús mezőn úgy verejtékeznek
1483 III, 7 | Egyébként pedig csendes volt a gróf országa. Az ökröknek
1484 III, 7 | ökröknek szabad volt bőgniök. A cséplőgépek is búghattak
1485 III, 7 | sohasem is kivánkozott ki itt a hangos hang. Öröm és harag
1486 III, 7 | társaságban vadat űzött a gróf. A falú csenevész népe
1487 III, 7 | társaságban vadat űzött a gróf. A falú csenevész népe hajtotta
1488 III, 7 | csenevész népe hajtotta a gróf elé olykor a vadat.
1489 III, 7 | hajtotta a gróf elé olykor a vadat. Ilyenkor megszinesedett
1490 III, 7 | Ilyenkor megszinesedett a vidék. Az álmos, rongyos,
1491 III, 7 | Esténként pedig világolt a fehérfedeles kastély. A
1492 III, 7 | a fehérfedeles kastély. A gróf úr és barátai mulattak.
1493 III, 7 | úr és barátai mulattak. A cselédség nem engedett közelbe
1494 III, 7 | közelbe jutni senkit. ~Csak a leányoknak kellett ilyenkor
1495 III, 7 | Minden embernövény vézna volt a gróf országában. De csodálatosan
1496 III, 7 | és keményhúsúak maradtak a magyar kukás leányok. A
1497 III, 7 | a magyar kukás leányok. A dohányos emberek leányai.
1498 III, 7 | Alföld ereje és melege. Talán a leányaik vagy unokáik csenevészek
1499 III, 7 | berendelték őszi vadászatokon a leányokat. Ajándékokat hoztak
1500 III, 7 | Ajándékokat hoztak ki reggelenként a leányok s öreg szüleik örvendeztek. ~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2344 |