Kötet, Rész
1 I, 1 | szövetkezett hadak. De Flóra mégis ujjongott, mert fiatal volt
2 I, 2 | minden napon, fölébredt mégis Juliska. Eszébe jutott Juliettenek
3 I, 2 | már. Ő már Juliska. ~Aztán mégis ráemelte az arcát étkező
4 I, 5 | fogja. Csak ujjai hegyét s mégis már olyanok a szemei, mintha
5 I, 7 | Halál kocsisa. ~De aztán mégis indult tovább. Nem lehet
6 I, 7 | mosdatott fiú. Piroska, Piroska, mégis csak te voltál hozzám a
7 I, 10| ázsiai embernek éber és mégis haszontalan álmai. Ez álmok
8 I, 10| E tanulságos esetet én mégis följegyzem. Jönnek talán
9 I, 10| egész ádáz multja. ~Péter mégis csak reménykedett. A szegény
10 I, 10| kerültek a rossz gyerekek. Mégis szőtte az ő negyedik álmát
11 II, 3 | reám, mint máskor soha. Mégis: a csókjai búcsúzó csókok
12 III, 1 | legérettebb, a legokosabb mégis. A Belvedereben még a történetét
13 III, 1 | kőfal összesebezte a kezét s mégis átmászott rajta. Szaladt...
14 III, 3 | barna, gyönyörű Herkules. S mégis ő volt talán az egyetlen
15 III, 4 | Az első finn állomáson mégis úgy érezte, hogy most az
16 III, 4 | kell most ott. De vágyom mégis melléjük, közéjük... ~Ismét
17 III, 7 | csókolni. És Tar Pista volt mégis az egyetlen legény, kinek
18 III, 7 | szorult kis, vad szívével mégis, hogy most ott benn őt gyalázzák.
19 III, 8 | hárman nem láthattak semmit s mégis szokatlanul égett az arcuk.
20 III, 8 | megyek, bizonyosan odamegyek mégis. ~ ~
21 IV, 1 | száján: ~- Nem, nem, de ha mégis észrevenném, hiába volna
22 IV, 4 | Buenos-Ayresban, se Szentpéterváron és mégis találkoznom kellett éjfél
23 IV, 4 | ivott, pipázott, mert a pipa mégis csak olcsóbb a szivarnál
24 IV, 4 | évvel idősebb, mint Juci. S mégis Juci látszott erősebbnek,
25 IV, 6 | fölvacsoráztak a farkasok s mégis azt is mondta Berg úr, aki
26 IV, 7 | csökönyösséget jelentett mégis ez a hol itt, hol ott találkozás
27 IV, 7 | volt ember és művész, ami mégis csak a legillendőbb lett
28 IV, 7 | dühöngött, de a levelek mégis csak érdekelték. Azok a
29 IV, 7 | megszabadult volna már tőle. Mégis csak utálatos asszony, akinek
30 IV, 7 | márvány-Pantheonban is összekerülhetnének. Mégis csak utálatos volna - gondolta
31 IV, 8 | szilvások, de nemes urak mégis, akik azután erre a mesterségre
32 IV, 9 | zsidóvérű Domy Béla, valahogyan mégis lármásan sietett. ~Mintha
33 IV, 9 | viszont egymást ebben a mégis csak sok kedvességgel megáldott
34 IV, 9 | keresett maga és sorsa mellé és mégis. Egy derék, közös, bölcs
35 IV, 10| ez a fehér, ízetlen, de mégis finom Veturia meghalt. Ez
36 IV, 10| a gyermek, de fölmentek mégis Bécsbe. ~A bécsi professzor
|