Kötet, Rész
1 I, 1 | szibarita-életnek. A dámák még egyszer utoljára kiillatozták nemük
2 I, 2 | Juliette kacagott még egyszer. A szíve azonban kalapált.
3 I, 3 | másikkal? ~Hogy ki a másik? Egyszer egy vékony pénzű, finom,
4 I, 3 | percek ereje fogta át nem egyszer a lelkem. Ha jó volna a
5 I, 3 | Fáradt volt rendesen s egyszer valakivel beszélgetett.
6 I, 3 | semmit sem fogok megtudni. ~Egyszer nővel szállott a villamosba
7 I, 5 | ebből csinos dolgot fog írni egyszer. ~A svábok epret esznek.
8 I, 7 | a Halál kocsisa elindult egyszer Budapestről. Érezte, hogy
9 I, 7 | reá. Be akarta járni még egyszer a tájakat, hol az Életnek
10 I, 10| Ez álmok fogták magukat egyszer s való kereteket követeltek.
11 I, 10| Szomolnok híres liceumában egyszer Péter arra az egetverő gondolatra
12 I, 10| nevű őse két falut adott egyszer egy asszony csókjáért. Holmi
13 II, 3 | a legdrágább pezsgőket. Egyszer a Julcsa, sőt Juliette ajtaja
14 III, 1 | többé ne írj!... ~A naplót egyszer a párnája alatt lelték meg
15 III, 1 | is. Talán itt látták meg egyszer az illatos leánykák mosolygó,
16 III, 2 | gróf úr - kérdeztem nem egyszer és nem tízszer - hát csakugyan
17 III, 2 | leejtette. ~- Engem már egyszer megcsaltak - beszélte alázatosan
18 III, 5 | Neki gyűjtöm. És elhozom egyszer. Hazamegyek majd vele Budapestre.
19 III, 8 | Békességes Münchenben egyszer öt ember fölfedezte a kék
20 III, 8 | lázam, ott búvok el majd egyszer én is. Utolsó napjaimat
21 IV, 2 | Muskétás-leányokat évenként egyszer elvitték a dalárda hangversenyére,
22 IV, 2 | hangversenyére, ugyancsak évenként egyszer a diákbálra. Két szinielőadás,
23 IV, 2 | szerelem emléke kerengett: volt egyszer egy Iharossy-lyány, akibe
24 IV, 3 | szalonban a mamát megcsókolta egyszer, kétszer, sokszor ez a jövevény
25 IV, 5 | védekezett. Ő nem akar még egyszer az élettel párbajozni, ő
26 IV, 5 | párbajozni, ő nem akar még egyszer boldog lenni csak azért,
27 IV, 7 | nyugtalankodjék miatta. ~Látta egyszer Velencében, egyszer a Tátrában,
28 IV, 7 | Látta egyszer Velencében, egyszer a Tátrában, párszor Budapesten
29 IV, 7 | meghódítható sok könnyü asszonynál. Egyszer egy fátyolos novellában
30 IV, 7 | hallgató csökönyösségből. Egyszer, hogy, hogy nem, Sármás
31 IV, 8 | atyámfia, azt magyarázta egyszer nekem sokáig, hogy a régi
32 IV, 9 | majd talán jövő-valamikor, egyszer nem betegen hal meg beteg
|