Kötet, Rész
1 I, 2 | vele. Éppen most. ~Juliette érezte, hogy ravaszkodnia kell.
2 I, 5 | hátán, homlokán, mindenütt érezte két férfiúi szem sütését. ~
3 I, 7 | elindult egyszer Budapestről. Érezte, hogy gazdájának nemsokára
4 I, 7 | szomorúság reáborulását érezte. Hát ő csakugyan a halált
5 I, 7 | örvendeztetnie az Életet. Érezte, tudta a Halál kocsisa,
6 I, 9 | élvezett Lőrinc. Izét, jó izét érezte az életnek s parfümök szállongását
7 I, 9 | zúgott s idegességében úgy érezte, hogy ő most egy szanatórium
8 I, 9 | felkiáltásokkal élt. Egyben érezte, hogy idegei megszakadnak.
9 II, 1 | pénzt. Valószínüleg vesztét érezte s vesztett is, de sohase
10 II, 1 | ölelni. Ám most már csak azt érezte, hogy ez az asszony megmutatta
11 II, 1 | valamiképpen tönkretettnek érezte önmagát és sorsát. A jó,
12 II, 2 | békességessé teszi a halált. ~Talán érezte is, hogy nemsokára meghal
13 III, 3 | csapatban voltak. Egyszerre érezte, hogy ezek a szebbek. Az
14 III, 4 | finn állomáson mégis úgy érezte, hogy most az új Caesar
15 III, 4 | fényt látott e pillanatban. Érezte kunyhója hidegét, a fagyos
16 III, 7 | lesz egyik sem az. És úgy érezte, rongy testébe szorult kis,
17 III, 10| elhagyja ezt a várost s úgy érezte, hogy két halottján kívül
18 IV, 1 | korára meglágyult. Ő is érezte, hogy meglágyult, nem is
19 IV, 1 | vitte haza a fiút. S úgy érezte, hogy a Balatonnál is van
20 IV, 5 | lényecskék állati egoizmusa. ~Úgy érezte Tibor, hogy most az egész
21 IV, 6 | az utolsó hónapokban csak érezte, mert nem volt értelmes,
22 IV, 6 | anyja senki. Pedig még csak érezte, hogy Terkát, Terka mamát
23 IV, 6 | Terka mamát elveszíti, csak érezte, hogy olyas veszedelem jön,
24 IV, 6 | szegény kis Lajos fiú. Ugy-ugy érezte, mint soha senki, hogy anya
25 IV, 7 | elállt a lélegzete s már úgy érezte, hogy a fiatal Dancsay erőszakos
26 IV, 7 | megbabonázta volna, úgy érezte, mintha egy nagy, szent
|