Kötet, Rész

 1   I,  1| finomodott, nagyobbodott Flóra. Aztán szűzen nekiindult a vénülésnek. ~
 2   I,  1|         szökött Flóra hercegnő. Aztán ment messze, utazott. Vitte
 3   I,  2|          honnan kiröpült. Mikor aztán már illatos fürdőt vehetett
 4   I,  2|         ült a vonatba Juliette. Aztán számítgatta. A gyorsvonattal
 5   I,  2|     borzasztó lesz a várakozás. Aztán beül a kis vicinálisba.
 6   I,  2|      Délután öt órakor kiszáll. Aztán egy óra alatt hazaröpíti
 7   I,  2|   Juliette már. Ő már Juliska. ~Aztán mégis ráemelte az arcát
 8   I,  2|      étkező társára Juliette. S aztán rögtön nagyon megdöbbent.
 9   I,  2|       kicsit a Juliette arcát s aztán egyhangúan, szárazon, majdnem
10   I,  2|          mint öt évvel ezelőtt. Aztán megint elszökik Budapestre.
11   I,  2|      Juliette fölkészül, indul. Aztán a férfiú arcára néz. És
12   I,  5| aforizmát. A balga boldogokról. Aztán arról, hogy a német férfiúban
13   I,  5|        az arcán, a savó szemén. Aztán reszkető kézzel fogja az
14   I,  7| Budapestre a Halál kocsisa. ~De aztán mégis indult tovább. Nem
15   I,  9|        és érdeklődő ember volt. Aztán kínokat okozott neki a fölébresztés.
16   I,  9|         Baj lesz, baj mindjárt. Aztán hallgatózott egy kicsit
17  II,  3|      ember. De csak egy percig. Aztán Róth úr vállára hajtotta
18  II,  3|         üdvösség és elkárhozás. Aztán így szólott hozzám: ~- Most
19 III,  2|        fizette a költségeimet s aztán, a fürdőzés végén, szörnyű
20 III,  4|        beteg tüdő sípolt össze. Aztán dr. Suoho tanár úr kérdezte: ~-
21 III,  4|         de most újra csinálják. Aztán e nagy szándék mellett meghal
22 III,  4|         élő arc mind a kettőé. ~Aztán tovább folyt össze a sípoló
23 III,  4|      lelke. De ki fog forrni... Aztán én nem is akarok semmit.
24 III,  4|            Miért?... Miért?... ~Aztán a kórházi ember jutott az
25 III,  5|     Rettenetes bűz volt itt. De aztán belenézett a fiú szemeibe.
26  IV,  8| kocsisnak, megnézték a lovakat. Aztán bementek a szobájukba, pazar,