Kötet, Rész

 1   I,  3|           hétig élhetek. Ezek a nagy, kék hegyek beletaszítanak a
 2   I,  5|              a szemei, mintha messze, kék, napos partvidékek minden
 3   I,  6|           zászlók lengedeztek. Sebes, kék, bütykös ujjait káromkodva
 4 III,  8|                                     A KÉK ÁLOM. ~Békességes Münchenben
 5 III,  8|         egyszer öt ember fölfedezte a kék álom szigetét. Ott az Isar
 6 III,  8|                Itt hát, Münchenben, a kék álom szigetéig eveztek.
 7 III,  8|          vezet. ~Boldogság lakozott a kék álom szigetén. Minden gyöngédségét
 8 III,  8|             valamelyikük sóhajtott. A kék álom szigete csodálatos
 9 III,  8|               a legkékebb az öt ember kék szigetén. Valami új, szűz
10 III,  8|   szomorúságot. ~El nem készülődött a kék Isar tájáról egyikük sem,
11 III,  8|           csöndesen elsüllyed velük a kék sziget. ~Nem tudnám én megmondani,
12 III,  8| fölcsókoltatom a csöndességgel. ~De a kék álom szigetét már nem fogom
13 III,  8|              Békességes Münchenben, a kék Isar partján, szokatlan
14 III,  8|   tornyosultak egy kis sziget fölé. A kék álom szigetét úgy tépte
15 III,  8|            teszi. ~Egy csók megölte a kék álom szigetét. Az Isar partján,
16 III,  9|          hitvány butorú, gyér világú, kék szobában. Teremnek hívták
17 III,  9|               mikor együtt voltak s a kék falak a két rongyos gázlámpától
18 III,  9|               a reszkető homályban, a kék teremben mindig egymáshoz
19 III,  9|         vadították egymást a Harmónia kék termében, verseket, drámákat,
20 III,  9|             elszaladt tőlük. S akik a kék szobában rendesen találkoztak,
21 III,  9|            néma gőggel lenézhették. A kék szoba pedig csakugyan olyan
22 III,  9|          oldalteremmé változtatott. A kék szoba két lámpája sírni
23 III,  9|       küldöttség és zúgott az éljen a kék szobában. A kocsis nem rémült