Kötet, Rész

 1   I,  7|         alatt aludott. Sehol a kis Julcsa nyoma. A kis Julcsáé, kivel
 2   I,  7|       hidegen csak a valamikor kis Julcsa nyomát fújta be hóval a
 3  II,  3|                                    JULCSA, SŐT JULIETTE. ~Az Éjszakában
 4  II,  3|           mondhat el Budapesten. ~(Julcsa, sőt Juliette, különös változásokat
 5  II,  3|          elszaladtam az orfeumból. Julcsa, sőt Juliette, nem helyeselte
 6  II,  3|           szólott hozzám egy estén Julcsa, sőt Juliette: ~- Szeretlek
 7  II,  3|     Tagadhatnám, de bevallom, hogy Julcsa, sőt Juliette jól sejtett. ~
 8  II,  3|            egymást. Többet mondok: Julcsa, sőt Juliette, sohasem szeretett
 9  II,  3|       átruházás. Úgy csókolt engem Julcsa, sőt Juliette, mintha már
10  II,  3|       szerettem őt a feleségéért. ~Julcsa, sőt Juliette pedig nézett
11  II,  3|       búcsúzó csókok voltak. És ha Julcsa, sőt Juliette a szokottnál
12  II,  3|     Róthnét. ~Vallatott néha engem Julcsa, sőt Juliette: ~- Fiam,
13  II,  3|            mert tudtam, hogy engem Julcsa, sőt Juliette nagyon szeret.
14  II,  3|    legdrágább pezsgőket. Egyszer a Julcsa, sőt Juliette ajtaja elé
15  II,  3|            elé hozta a cigányokat. Julcsa, sőt Juliette szállodában
16  II,  3|         nótámat húzták a cigányok. Julcsa, sőt Juliette, rendelte
17  II,  3|          Juliettenek, kosarat kap. Julcsa, sőt Juliette, engem szeretett.
18  II,  3|           Éltünk ily szomorúságban Julcsa, sőt Juliette és én. ~Láttam
19  II,  3|         alig tudtam. ~Nézett engem Julcsa, sőt Juliette és szánt.
20  II,  3|             Felém fordította arcát Julcsa, sőt Juliette. Szomorúbb,
21  II,  3| napról-napra szomorúbbra változott Julcsa, sőt Juliette. ~És megérezte
22  II,  3|            Juliette. ~És megérezte Julcsa, sőt Juliette, hogy mikor
23  II,  3|    hűségesebb nőt nem láttam, mint Julcsa, sőt Juliette volt. Vajjon